Befektetőkre vár Budapest - ezermilliárd kell a városrehabilitációra
A főváros az elmúlt években nem adott elegendő jó és számukra megfelelő ajánlatot sem a befektetőknek, sem a kerületeknek, valószínűleg ezért nem tudott nagyobb léptékűvé válni a városrehabilitáció - jelentette ki a Világgazdaságnak az önkormányzat szociálpolitikai és lakásügyi bizottságának elnöke. Ikvai-Szabó Imre elmondta: az önkormányzat gyorsítani szeretné a városrehabilitációs folyamatokat és bővíteni a forrásokat, ezért változtatásokat kezdeményez a kerületekkel való együttműködésben, és kapcsolatot keres a befektetőkkel. Az új városrehabilitációs rendelet a héten kerül a fővárosi közgyűlés elé.
A következő 15 évben Budapestnek a városrehabilitációhoz összességében ezermilliárdra lenne szüksége, s ebben még nincsenek benne a leromlott területek felértékelődését segítő infrastruktúra- és útépítések. A nyugat-európai minták alapján az lenne az optimális, ha a fejlesztések 70 százalékát a magántőke bevonásával lehetne biztosítani. A fővárosnak ma nincs szervezett és transzparens kapcsolata a befektetőkkel, s ezen is változtatni szeretnének. Az önkormányzatnak nem kiszolgálnia kell a piacot, hanem a város érdekeit képviselve a fejleszteni kívánt területekre vonzani a befektetőket - fejtette ki a szakember. Szerinte azzal lehet számolni, hogy a városrehabilitáció költségeinek 30 százalékát kell a közszférának fedeznie. Az önkormányzati források mellett 2007-től az uniós támogatásokra is számítanak, s a főváros bízik abban, hogy az állam is bekapcsolódik a programokba. Ehhez ki kell használni az erre irányuló aktuális kormányzati szándékot, és a hosszú távú kormány-Budapest megállapodásban a városrehabilitációs problematikát szerepeltetni kell.
Budapesten a rendszerváltás utáni években a világon egyedülálló mértékű privatizációt hajtottak végre, ma a fővárosi lakásállomány mintegy 92 százaléka magántulajdonban van. Ezzel a budapesti önkormányzatok egyrészt csaknem ezermilliárd forintos vagyonról mondtak le, másrészt viszont megszabadultak az évtizedek óta elmaradt amortizációpótlás hasonló nagyságrendű kötelezettségétől is - mutatott rá a bizottsági elnök. Az 1994-es lakástörvény előírta, hogy az eladott lakások nettó értékének felét az önkormányzatok városrehabilitációra fordítsák, ám addigra a privatizáció már nagyobbrészt lezajlott.
Az 1995-ben elindított budapesti városrehabilitációs program keretében a főváros mostanáig csaknem 17 milliárd forinttal támogatta a kerületi önkormányzati tulajdonú, illetve a társasházak felújítását. A kerületek és a tulajdonosok ráfordításaival együtt ez több mint 30 milliárd forintos fejlesztést tett lehetővé. A főváros folytatja a társasházak támogatását, mert a városrehabilitációs programnak ez az eleme sikeres.
Fontos változások várhatók viszont az új rendeletben a kerületi programokkal kapcsolatban. A főváros többféle segítséget nyújtva az eddiginél erőteljesebben ösztönözné a kerületeket a városrehabilitációban való részvételre. Az elmúlt években több városrész nem fizette be a lakásprivatizációból befolyt összeg felét - a becslések szerint 40-45 milliárd forinttal vannak hátralékban -, így nem is jelentkezhettek a fővárosi pályázatokra. A jövőben a főváros átütemezné ezeket a tartozásokat annak érdekében, hogy minden önkormányzat bekapcsolódhasson a programokba. Önállóan jelennek majd meg a rendeletben a barnamezős zónák, az egykori iparterületekkel kapcsolatos fővárosi elképzelések.
