Csökkenő állami támogatások
Elsősorban a régi, gazdagabb tagországok gyengélkedő nagyvállalatait érintheti rosszul az állami támogatásokra vonatkozó szabályok reformja - nyilatkozta a Financial Timesnak Neelie Kroes. A novemberben hivatalba lépett Európai Bizottság versenyügyekért felelős tagja kijelentette: nem hajlandó tovább "etetni" a pénzfaló cégeket, ehelyett inkább kisebb, innovatív vállalkozások támogatására irányítaná át az összegeket.
Kroes elgondolásai nem újak, hiszen a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia része az is, hogy az állami támogatásokat vissza kell szorítani, illetve horizontális célokra - például kutatás-fejlesztés, innováció vagy kis- és középvállalkozások erősítésére - kell átcsoportosítani.
A konkrét szabályozás 2007-től, az EU új pénzügyi perspektívájával együtt léphet hatályba - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumtól. A stratégia részeként egyedül a felzárkóztatás lehet indok a beruházási támogatások nyújtására. A 2006-ig érvényes szabályozás lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy - a közösségi szinten elmaradott régiókon túl - a bizottság által meghatározott területi lefedettségig maguk is kijelöljenek elmaradottnak ítélt területeiket. Ez utóbbi lehetőség által a fejlett országok is nyújthatnak támogatást a viszonylag szegényebb régióiban megvalósuló beruházásokhoz. A bizottság javaslata szerint 2007-től azonban beruházási támogatásra csak a közösségi szinten elmaradott régiók lennének jogosultak, így például Hollandia vagy Belgium fejletlenebb területei kiesnének a támogathatók köréből.
Mivel ma Magyarország egésze elmaradott térségnek minősül, jogosult a támogatásokra. 2007-től ugyan Közép-Magyarország kiesik ebből a körből - fejlettségi szintje meghaladja az EU-átlag 75 százalékát -, de a várhatóan fokozatosan csökkenő mértékű beruházási támogatás továbbra is nyújtható lesz. (GyM)
