Erősödő régiós valuták
A lengyel monetáris hatóságok lényegében semmit sem tettek a zloty árfolyamának az euróval szemben - az utóbbi három negyedévben - kimutatott, 18 százalékos erősödése láttán. Csehországban a jegybank magatartására a "jótékony hanyagság" jelzőt aggatták, miután az intézmény a korona decemberi, négyszázalékos erősödésére sem reagált érdemben. Magyarországon és Szlovákiában a központi bank ismételt kamatcsökkentéseivel - ez utóbbinál közvetlen intervencióval kísérve - sem lehetett eddig elejét venni a valuta felértékelődésének. Románia ugyanezen jelenség megismétlődése előtt áll, mert az infláció letörésére a jegybank magasan tartja az irányadó kamatot, ennek valutafelértékelő hatását pedig a folyamatban lévő tőkeforgalmi liberalizáció nyomán aligha tudja ellensúlyozni.
A tipikussá vált irányzatokat döntően az euró bevezetését megelőző konvergencia folyamataira lehet visszavezetni. A befektetők - és nem utolsósorban a spekulánsok - abból indulnak ki, hogy a csak belföldön értékesített termékek és szolgáltatások ára az új tagállamokban még mindig csak mintegy fele a régiekében szokásosnak. A közelítés infláció útján nem mehet végbe, mert a konvergenciakövetelmények miatt a jegybankoknak az árstabilitásra kell összpontosítaniuk. Ily módon a kiegyenlítődés az egyetlen mozgó komponens - az adott ország valutájának árfolyama - révén mehet végbe.
A Neue Zürcher Zeitung rámutat ugyanakkor, hogy a valuta felértékelődése könnyen az ellenkezőjébe csaphat át olyan tagállam esetében, ahol tartósan magas az államháztartás és a folyó mérleg hiánya. A nem, vagy csak alig lekötött tőkék menekülni kezdhetnek, amire a jegybanknak kamatemeléssel kell válaszolnia, fokozva az államháztartás kamatterheit. (A zloty árfolyamának alakulásáról további cikkünk a 9. oldalon.)
