Irak esélyt kapott a talpra állásra
Hatvanszázalékosra becsülik a vasárnapi választáson részt vevők arányát, ami elemzők szerint egyértelmű siker a bojkottfelhívások és terrorakciók közepette. A választások eredményeit várhatóan február közepéig fogják végleges formában közzétenni. Ezt követően - valószínűleg szintén még februárban - elkezdheti munkáját az ideiglenes nemzetgyűlés, amelynek a fő feladata az, hogy július végéig elkészítse az ország alkotmányát, amelyet - a tervezett menetrend szerint - október közepén bocsátanak népszavazásra.
Ha a referendum eredményét jóváhagyják, akkor december közepén elvileg meg lehet választani az ország alkotmányos nemzetgyűlését és kormányát, s mindkettő még az év vége előtt hivatalba léphet. Ha nem lesz érvényes alaptörvény, akkor december közepén újabb alkotmányozó nemzetgyűlést választanak, amely az év vége előtt ismét összeül.
Komoly és ígéretes középpiacává válhat a magyar vállalkozóknak Irak, ám csak azt követően, hogy a közbiztonság megengedi a személyes helyszíni kontaktusok felvételét különösebben nagy kockázatok nélkül - véli Major István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. Vannak komoly eredményekkel kecsegtető szektorok - ilyen az energetikai, a jármű-, az olaj-, az adatátviteli, továbbá a mezőgazdasági feldolgozóipar, az orvosdiagnosztika és a vízgazdálkodás. Emellett óriási igény mutatkozik a szolgáltatás, illetve a szaktudás iránt, főként a mérnöki tervezésben, illetve a művezetésben - tette hozzá. A bizakodásra hosszú távon az is okot ad, hogy még ma is mintegy 440 olyan létesítmény található Irakban - a malomiparitól kezdve a hűtőipari létesítményeken át az elektromos alállomásokig -, amelyek a hetvenes-nyolcvanas években magyar fővállalkozásban készültek. Emellett a hazai vállalati körben készült felmérés szerint máig sok olyan vállalat és aktív szakember van, amelynek és akinek rengeteg iraki tapasztalata van.
Ez a jövő. A jelen azonban az, hogy az utóbbi időben jelentősen megcsappant a magyar vállalati érdeklődés az iraki ügyletek iránt. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-n belül felállított Iraki Újjáépítési Koordinációs Irodánál a kezdetekben sok száz magyar vállalat regisztráltatta magát, ám - egy felmérés szerint - ma már túlságosan nagynak ítélik a biztonsági kockázatot. A kiemelkedő rizikó az oka annak is, hogy egyelőre nem dolgozik kint profi külgazdasági szakember, pedig munkájára nagy szükség lenne a magyar vállalatok piacszerzését elősegítendő - véli Major -, aki szerint várhatóan a bagdadi magyar nagykövetségen lesz majd ilyen szakember, aki többek között az ottani hatóságokkal, kamarákkal, szakmai szövetségekkel és a helyi vállalatokkal tartja majd a kapcsolatot.
Habár hiúnak bizonyultak azok a remények, hogy a magyar vállalatok alvállalkozóként bekapcsolódhatnak az amerikai fővállalkozók iraki újjáépítési projektjeibe, ebből azért sikerült már eddig is egy kis szeletet kihasítani, tudtuk meg a helyettes államtitkártól. Ez idáig mintegy 30 millió dollár értékben kaptak magyar vállalatok megrendelést, főként előre gyártott épületek, konténerek szállítására. (NVZs)
