Kevesebb versenyképességi cél
A szerteágazó célok szűkítésével próbál a versenyképesség erősítését célzó "lisszaboni folyamatba" életet lehelni az Európai Bizottsági jövő heti jelentése. Brüsszel szerint nincs jövője a szociális politikának és a környezetbarát növekedésnek, ha nincs mögötte gazdasági növekedés és kiterjedt foglalkoztatás.
Főleg hangsúlyaiban és leendő végrehajtási módszereiben készül újat kínálni a bizottság jövő szerdán esedékes félidős értékelése a 2000-ben meghirdetett lisszaboni folyamat alakulásáról. A Világgazdaság tudósítójának birtokába jutott információk szerint a jelentés a növekedésre és foglalkoztatásra akarja tenni a hangsúlyt, határidők fetisizálása helyett a folyamatot tolja majd előtérbe, és szándékosan kerülni fogja a korábbi látványos viszonyítást például az amerikai gazdaság fejlettségéhez. A hangsúlyok módosítását az első jelek szerint kedvezően értékelték üzleti körökben, de máris figyelmeztetések hangzottak el az Európai Parlament szocialista és liberális soraiból, határozottan óva Barroso bizottsági elnököt a szociális és környezetvédelmi értékek háttérbe szorításától.
Bizottsági források szerint a leendő jelentés nem tér ki még egyszer azokra az értékelő elemekre, amelyeket tavaly a Wim Kok vezette munkacsoport részletesen taglalt a lisszaboni folyamat első öt évének hiányosságairól. Ehelyett a jövőbeni lehetséges teendőkre összpontosít majd, alapvetően hármas tagolásban.
Mindenekelőtt tisztázni igyekszik azokat a politikai prioritásokat, amelyeken a következő időszak stratégiája alapulhat. A jelek szerint Barrosónak e ponton lesz a legnehezebb feladata elfogadtatni "papírját" a szociális partnerekkel és EP-képviselőkkel, midőn igyekszik meggyőzni őket, hogy a növekedés és foglalkoztatás nem a szociális és környezetvédelmi modell kárára, hanem éppen ezek jövője érdekében vált prioritássá.
A dokumentum második része azokat a kulcsterületeket veszi számba, amelyek bizottsági megítélés szerint a lisszaboni folyamat hátralévő időszakában kiemelt figyelmet kell hogy kapjanak. Közöttük van a foglalkoztatás bővítése, a kutatás-fejlesztés támogatása, az innováció és a képzés ösztönzése, a vállalkozást támogató infrastruktúra fejlesztése, illetve az esetleges túlszabályozások lenyirbálása. "Tény, hogy ezek között kevés az új elem. De nem az a lényeg, hogy újat találjunk ki, hanem hogy módot találjunk a szükséges dolgok előtérbe állítására úgy, hogy esélyt kapjanak a megvalósulásra" - jegyezte meg ennek kapcsán egy bizottsági forrás.
Ebből a szempontból is jelentősége lesz a jövő heti anyag harmadik részének, amely a megvalósítás lehetséges eszközeivel foglalkozik. Számos újítást készül felvetni: az eddigi ilyen-olyan jelentéseket egy nagy - "évindító" - dokumentumba készülne 2006-tól összefoglalni, amely egyaránt magában foglalná a makrogazdasági és költségvetési irányelveket, a foglalkoztatáspolitikai elvárásokat, valamint a strukturális reformokat célzó lisszaboni irányelveket. A dossziét aztán egyaránt megvitatná a pénzügyminiszteri, a szociális és foglalkoztatási, a versenypolitikai miniszteri tanács, valamint a tavaszi EU-csúcs. (Az egyetlen, ettől függetlenül maradó jelentéstípus a tagországonkénti stabilitási és konvergenciariport lenne.) A végrehajtás menetéről háromévente átfogó bizottsági értékelés születne, amelyeket a közbülső időben éves helyzetjelentés egészítene ki (amelyek azonban továbbra sem neveznének meg hátramaradó országokat). A nemzeti és közösségi szintű akciók számon tartásáért és menedzseléséért nem kizárható módon külön "Mr. vagy Mrs. Lisszabon" lehetne felelős.
