Kicsi a magyarok adakozó kedve
Rendkívül kevés fejlesztési segélyt adnak a harmadik világnak az EU-hoz újonnan csatlakozott államok, pedig az adakozó kedv növelése immár uniós kötelezettség is lenne. Magyarország is csupán töredékét nyújtja az elvárt összegnek.
Az EU-tagállamoknak egy uniós célkitűzés szerint bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) legalább 0,33 százalékát kellene hivatalos fejlesztési támogatásként (ODA) a harmadik világ országainak átutalniuk. Ez a segély nem köthető semmiféle feltételhez, például a segélynyújtó termékeinek importálásához, s kizárólag fejlesztési célokra adható. A célkitűzés egy átmeneti időszak után az új tagországok számára is elérendő, hiszen a világ egyik leggazdagabb térségéhez teljes jogú tagként csatlakozva joggal várhatják el tőlük a szegény országok, hogy korábbi segélyezettből immár maguk is segélyezővé váljanak.
Az új tagállamok adakozó kedve azonban egyelőre igen csekély, bár egyesek közülük már megkezdték az ilyen célra elkülönített összegek növelését. Lengyelország például, amely 2003-ban még csupán 27 millió dollárt fordított segélyezésre, az idén 130 millió dollárra emeli ezt az összeget, ehhez 2006-ban egy további, 100 milliós növekmény jön. Ez utóbbi révén mondhatja el Varsó, hogy a GNI 0,1 százalékát meghaladó arányban támogatja a világ legszegényebb államait, miután 1995-től kezdve maga is kapott összesen 11 milliárd dollárnak megfelelő összegű segélyt - számol be a The Wall Street Journal.
Magyarországon a nemzetközi fejlesztési együttműködési kormánybizottság (nefe) célja az, hogy 2006-ra legalább a GNI 0,1 százalékát elérjék a hivatalos fejlesztési támogatások. Egyelőre azonban még ettől is igen messze van az ország. Tavaly a tárcák és a NEFE együtt 5 milliárd forintot fordítottak ODA-ra, az EU-büdzsébe pedig 106 milliárd forintot fizetett hazánk, s ennek 4,68 százalékát szintén ODA-ként lehet elszámolni. Ez utóbbi tehát 4,96 milliárd forint, vagyis a magyar ODA tavaly mintegy 10 milliárd forint körül lehetett (pontos számok egyelőre nem állnak rendelkezésre). A 19 ezer milliárd forint körülire becsülhető GNI-nak ez alig több mint 0,05 százaléka. A Külügyminisztériumban lapunk úgy értesült, hogy most már gyakorlatilag nincs is esély a 0,1 százalékos szint jövő évi elérésére. A nefe tavaly 1,05 milliárd forintos kerete az idénre 975 millióra csökkent.
Lengyelországban a segélyek növekedését a kormány egy 330 ezer dolláros hirdetéssorozat keretében igyekszik a lakossággal elfogadtatni. A kampány legfőbb jelmondata az, hogy "Lengyelország paradicsom? a Föld legszegényebb 1,2 milliárd lakója számára". Elemzők szerint a segélyezettből segélyezővé válást a lakosság várhatóan nem fogja könnyen tudomásul venni, mert sokan most is rászorulónak érzik magukat, s az EU fejlettebb országai közül sem mindegyik teljesíti a 0,33 százalékos uniós előírást.
Az adakozó kedv visszafogottságához alighanem a segélyek körüli rossz felhasználási tapasztalatok is hozzájárulnak. Nemzetközi összehasonlításban az ODA egyharmadát nem hatékonyan használják fel a célországokban. Gyakran előfordul az is, hogy a pénzeket egyszerűen ellopják vagy elsikkasztják. Magyarország a szigorú számlaadási kötelezettséggel igyekszik ennek elejét venni.
