Nő a munkanélküliség
Decemberben megállt a munkanélküliségi ráta előző hónapokban megfigyelt növekedése, de a múlt év utolsó három hónapjában átlagosan 6,3 százalékon álló mutató lényegesen, 0,8 százalékponttal magasabb a 2 évvel ezelőtti hasonló időszak adatánál. A romló tendencia az egész évre jellemző volt: amíg 2003-ban a munkanélküliek aránya átlagosan egytized ponttal alatta maradt a 6 százaléknak, addig tavaly ugyanenynyivel meghaladta azt - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal.
Ez a trend mindenképpen meglepőnek tűnik a nemzetközi összehasonlításban magasnak számító GDP-növekedés és az igen élénk beruházási aktivitás fényében. A háttérben vélhetően az áll, hogy az utóbbi években a közgazdaságilag indokolttól elszakadó reálbér-dinamikának és a magas adó- és járulékterheknek köszönhetően számottevően megdrágult a munkaerő az üzleti szféra számára, ezért a beruházásokat főként termelékenységjavítási szempontok motiválhatták. Ezt jelzi az is, hogy az állástalanok számának növekedése jórészt a foglalkoztatotti létszám apadása mellett következett be: október-decemberben 43 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munka nélkül lévők pedig 32 ezerrel lettek többen. Kérdés, az idei adó- és járuléktörvényekben bekövetkezett, az élőmunka-terhelést csökkenteni hivatott intézkedések elegendők lesznek-e a munkanélküliségi ráta mérséklésére. Mindazonáltal az év elején - szezonális okok miatt - továbbra is emelkedésére számíthatunk. Figyelemre méltó tény az is, hogy a legrosszabb helyzetben lévő észak-magyarországi régió munkanélküliségi rátája közel duplája volt az utolsó negyedévben a közép-magyarországi régió mutatójának. (BR)
