Piacképesek lettek a magyar kórházak
Közel nyolcezer külföldi beteget kezeltek 2003-ban a hazai kórházakban, a páciensek fele román állampolgár volt. A 108 ezer, szakrendelőben ellátott külhoni között számuk meghaladta az 50 ezret - mondta a Világgazdaságnak Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megbízott főigazgatója. A külföldiek ellátása az országok közötti szerződések alapján, illetve a nálunk munkát vállalók itteni biztosítási jogviszonya okán történt - ez utóbbi miatt nagy a román és a szlovák állampolgárok aránya. Az OEP nyilvántartása szerint 5034 szlovák állampolgárnak van magyar taj száma, ők ingázóként dolgoznak hazánkban.
Egyelőre az országok biztosítói között nincs szerződés biztosítottjaik más országban történő ellátására, még az azonos nyelvet beszélő német, osztrák és svájci biztosítók sem választották ezt a formát. Az államközi megállapodások alapján pedig csupán a sürgős beavatkozások és a hiányzó orvosi szakmák beavatkozásainak költségeit térítik meg egymás betegei után. Ennek oka elsősorban az eltérő finanszírozásban keresendő. Például a német kórházakban a biztosító fizeti a betegek ellátását, ám napi 10 euró co-payment (térítési díjat) nekik is fizetniük kell. Így ugyanezt a térítést meg kell fizetni a külföldi biztosítottnak is. Anglia azért nyitott a külföldi gyógyítóhelyek irányában, hogy a kórházi kapacitások növelése nélkül csökkentse a műtéti várakozási időt, ami egyes tervezhető beavatkozásoknál elérte az egy-másfél évet.
Az OEP arra számít, hogy az uniós csatlakozás hatására megélénkül a határ menti egészségügyi együttműködés. Az osztrákok néhány szolgáltatást, köztük a rehabilitációt, a fogászati beavatkozást a kinti ár töredékéért kaphatnak meg a magyar kórházakban - mondta Kiss József.
Szlovákiában több társadalombiztosító működik, ezek nem az OEP-pel, hanem közvetlenül a határ menti magyar intézményekkel kötnek szerződést egy-egy ellátási csomagra. Az ezért kapott pénz a kórházé, amelyet az ellátás színvonalának javítására fordíthat, s így jól jár a magyar beteg is. A főigazgató ismeretei szerint nincs jelentős eltérés a magyar és szlovák árak között, ezért a Győr, a Komárom, a Borsod megyei és a fővárosi kórházakat vélhetően a színvonalasabb ellátásért keresik. Az OEP-nek arra kell ügyelnie, hogy emiatt ne alakuljanak ki hazai várólisták.
A külföldiek fogadása arra is utal, hogy nincsenek kihasználva a magyar kórházak. Az OEP-től egy évre kötött gyógyítási volumenszerződés szerint kapják a szolgáltatások ellenértékét, szabad kapacitásaikat pedig eladhatják. Erre inspirálja őket az is, hogy a megállapított teljesítményvolumenen túli gyógyításért degreszszív elszámolás jár.
A tb a hatályos biztosítási törvény alapján nem köthet szerződést külföldi kórházzal, de a jogszabály felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy kormányrendelet-tervezetet dolgozzon ki a biztosítók eltérő finanszírozásának kezelésére. Így a határ menti lakosság körében olyan kártyát bocsáthatna ki, amelyet az együttműködő külföldi kórházak elfogadnának, a szolgáltatás ellenértéke pedig a belföldi árral lenne azonos. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azt javasolja, hogy a 2007-2013 között felhasználható EU strukturális alapok tervezésekor számoljanak a határ menti együttműködés támogathatóságával.
