Szerb társulás, magyar remény

Korábbi álláspontját megváltoztatva az EU immár külön-külön is hajlandó társulási egyezményt kötni Szerbiával, illetve Montenegróval. A két országrész sok szempontból különálló országként, piacként funkcionál, eltérő módon és módszerekkel kell közelíteni - szögezte le lapunknak Major István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára.

Példaként említette, hogy Montenegró önálló pénzt használ, s önálló vámrezsimet működtet. Miután pedig a szomszédos országgal 2002-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodásunk uniós csatlakozásunktól hatályát veszítette, elemi érdekünk, hogy a korábban élvezett kedvezmények helyett minél előbb mások lépjenek életbe. Jelenleg az EU - így Magyarország is - aszimmetrikus kedvezményeket kínál.

Magyarország maga is aktívan igyekszik javítani vállalkozásainak helyzetét: gazdasági együttműködési megállapodás kidolgozását kezdte meg Szerbia és Montenegróval. Ebben pedig kiemelt hangsúlyt kapnak azok a területek, amelyek a magyarországi vállalkozások ottani piaci helyzetét, befektetői aktivitásának feltételeit javíthatják - mondta kérdésünkre Major. A majdani szerződés ugyanis olyan területekkel foglalkozik majd, mint a magyar működőtőke-export befogadásának környezete, a kis- és középvállalatok együttműködése, energetikai, illetve közlekedési hálózatok öszszekapcsolása.

Ami a magyar működőtőke-kivitelt illeti a szomszédos országba, Major szerint igen jelentős lehetőségek vannak ebben. Mint lapunk többször beszámolt róla, folyamatosan nő a Szerbia és Montenegróban megtelepedett magyar FDI értéke. Igaz, ma még jórészt kis tőkével létrehozott vállalkozások vannak, de azért érzékelhető a nagyobb invesztíciók iránti érdeklődés is. Idei hír, hogy a Matáv Rt. nyerte el a Montenegro Telekomra kiírt privatizációs tendert, amelynek eredményeként 114 millió euró fejében 51,7 százalékos tulajdonrészt szerezhet a társaságban.

Tavaly ugyanakkor két "kudarc" is érte a magyarokat: a Mol Rt., illetve az OTP Rt. sikertelenül pályázott a Beopetrol, illetve a Jubanka tenderén (ez egyenként 100-100 millió eurós invesztíciót jelenthetett volna). Voltak kisebb falatok is: a debreceni Cívis Rt. például 2003-ban szerbiai mezőgazdasági üzemhez jutott (2 millió euró), a Hunguest Rt. pedig tavaly egy montenegrói szállodához (7 millió euró).

A magyar tőke térnyerésével is összefügg a készülő megállapodás egy másik célja, a magyar kis- és középvállalkozások pozicionálása Szerbia és Montenegróban. Miként Romániában már érzékelhető, itt is elérendő, hogy a nagybefektetők mellett s után a kkv-k is lehetőséghez tudjanak majd jutni a többi közt újabb exportlehetőségek révén. Ebben segíthet a két ország vállalkozásai közötti együttműködés is, amelyet ugyancsak szorgalmaz majd a megállapodás - mutatott rá Major.

Fontos területe lesz a készülő megállapodásnak a közlekedési együttműködés is, beleértve például az M5-ös autópálya teljes kiépítését - mint egyébként ismert, fő európai közlekedési korridor ez, amelynek el kell vezetnie Görög-, illetve Törökországig, a Közel-Keletig.

Hasonlóképpen hangsúlyt kap majd a megállapodásban a vasúti összeköttetés összekapcsolása is. S végül, de nem utolsósorban az energetikai hálózatok (például villamos vagy gázvezetékek) összekapcsolásával is kiemelt helyen foglalkozik majd a dokumentum. A megállapodást Gyurcsány Ferenc kormányfő belgrádi látogatásán írják majd alá. A vizitet még szervezik, így annak részleteiről - időpontjáról, a kormányfő kíséretéről, beleértve egy esetleges üzletember-delegációt - még nem tudott felvilágosítást adni lapunknak a kormányszóvivői iroda.