Szigorúan ellenőrzött áfa-visszaigénylések

Október közepétől az adóhivatal tételesen ellenőrzi minden, uniós adószámot birtokló vállalkozás áfa-visszaigénylését, ha az más EU-tagállamból származó importhoz kapcsolódik. Ehhez az APEH felhasználja a más adóhatóságok által szolgáltatott kontrolladatokat, amelyek nem állnak azonnal rendelkezésre. Az intézkedésre a PM szerint azért volt szükség, mert a csatlakozás után a behozatallal összefüggő áfabevételek alakulása nem volt összhangban a bővülő gazdasággal. Másrészt a szeptember végén megérkezett második negyedéves kontrolladatok alapján a több mint nyolcezer áfa-visszaigénylő felénél nem egyeztek a bevallásban szereplő és a partnerország adóhivatala által szolgáltatott információk.

Mivel a harmadik negyedévi kontrolladatokra a múlt év végéig várni kellett, és az APEH nem mindig képes tartani a határidőket, az érintett cégek némelyikénél finanszírozási gondokat okozhat a szigorított ellenőrzés. (A határidő be nem tartása esetén csak azon cégeknek fizetnek késedelmi kamatot, amelyeknél a visszaigényelt összeg legalább a fele jogos volt.) Ráadásul egy - az adóhivatal elnökének részletes szabályozását tartalmazó - dokumentum alapján az ellenőrzések jegyzőkönyves befejeztét követően sem lehet automatikusan elindítani a visszautalást, meg kell várni a Pénzügyminisztérium engedélyét. Szakemberek becslései szerint mintegy 100 milliárd forintot érint a miniszteri utasítás. Draskovics Tibor pénzügyminiszter utasítására az adóhatóság előrevette az ellenőrzésben azokat a kisvállalkozásokat, amelyeket különösen nehéz helyzetbe hoz a csúszó áfa-visszatérítés.

Szakértők szerint indokolt az intézkedés abból a szempontból, hogy valóban kérdéses néhány tíz milliárd forintnyi áfabevétel sorsa. Ismeretes: az uniós csatlakozással megváltozott az importáfa bevallásának a módja. A spanyol és portugál tapasztalatok azt mutatták, az uniós taggá válással a GDP 0,1-0,2 százaléka tűnt el az általános forgalmi adóból. Ha így lenne nálunk is, az 20-40 milliárd forintra rúgna - mondja Forián Szabó Gergely. A CA IB Alapkezelő elemzője hozzáteszi: előfordulhatott direkt csalás, de más esetekben a cégek az átállás miatt követhettek el formai hibákat. Hibás lehet egy bevallás attól is, hogy rosszul kerekítettek, vagy téves sorba írták az adatot, esetleg az eladó és a vevő eltérő árfolyamszámítást alkalmazott. Az áfa egy része a bevásárlóturizmus miatt is kieshetett.

A szigorított ellenőrzés lehet jogos, de ilyen körben nem az - hangsúlyozza Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke kifejtette: túl tág az elrendelt vizsgálat alanyainak köre, és ez azt sejteti, mintha a teljes csoport adócsaló lenne. Holott az, hogy egy bizonylat nem megfelelő, még nem fiktív ügylet. A csatlakozás előtt ugyanis voltak tapasztalatok a kockázatos kiutalásokra, és úgy lehetett volna szűkíteni az ellenőrzöttek körét, hogy az eseti jellegű tranzakciókra nem terjesztik ki a kontrollt.

Tapasztalatok szerint a revizorok számára gyakran éppen olyan szokatlan a belső piaci kereskedelem ellenőrzése, mint az adózók számára a szabályok betartása. Az APEH az ügyben hamarosan sajtótájékoztatót tart.

Érdek-képviseleti vezetők, szakértők ellenben úgy látják, a szigorítást költségvetési szempontok is motiválták. Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Rádiónak azt mondta, a körülbelül tízezer vállalkozást érintő, 100 milliárdos összeget visszatartja az állam. A PM számára létkérdés volt a tavaly kétszer módosított államháztartási hiánycél teljesítése, és az idei évre áthúzódó visszautalások a tavalyi egyenleget javítják - legalábbis pénzforgalmi szemléletben. Amennyiben pedig a kiutalást márciusig halasztják, már az eredményszemléletű mutatót is értinti a döntés. A tavaly novemberi és decemberi költségvetési adatokban ez nagy szerepet játszhatott, de az utolsó hónapról teljesebb képet csak a hétfőn megjelenő részletes adatok alapján kaphatunk. Mindazonáltal ez a tétel felbukkanhat a január-februári költségvetési statisztikákban, rontva a szaldót - emeli ki Forián. A 2005-re átcsúsztatott kiutalásokra a költségvetés mintegy 100 milliárd forintot kitevő növekedési tartaléka nyújt fedezetet - közölte lapunk kérdésére Draskovics. Figyelemre méltó, hogy míg tavaly augusztusban annyi import- és belföldi forgalom után befizetett áfa folyt be a büdzsébe, mint egy évvel korábban, és az áfa-visszautalások - amelyeket mindkét forrásból származó áfa után teljesítettek - alig csökkentek, addig szeptemberben és októberben a 17 százalékos áfanövekmény mellett ötödével-harmadával estek a visszautalások. Novemberben pedig 43 százalékos áfabevétel-emelkedés töredékére eső visszautalások mellett valósult meg. Decemberre vonatkozóan a PM nem említi a prognosztizáltnál 51 milliárddal nagyobb költségvetési többletről számot adó közleményében az áfát, holott a központi költségvetés adóbevételei 77 milliárddal haladták meg az előre jelzettet, amiből a társasági adó 16,8, az szja 9,4 milliárd pluszért "felelős".

Draskovics az eddigi ellenőrzések tapasztalatait összegezve elmondta: a visszaigényelt áfa 10 százaléka jogosulatlan volt. Hozzátette: a szigorított kontrollt addig folytatják, amíg vissza nem áll a fegyelem. Így akár hónapokon keresztül ezzel kell számolniuk az érintett cégeknek. A pénzügyminiszter megjegyezte: decemberben kifizettek ötmilliárdot, amelyet csak január 5-én kellett volna teljesíteniük.