Védett tanúk létminimum alatt
A Tanúvédelmi Szolgálat hamarosan kezdeményezi az érvényben lévő kormányrendelet módosítását. Az adminisztratív, az otthonteremtési, a lakhatási költségeket egyaránt a szolgálat finanszírozza, a jelenlegi szabályozás azonban nem biztosít elegendő létfenntartási támogatást a magyar védetteknek.
Megváltozhat a védett tanúkra vonatkozó kormányrendelet. A hatályos szabályozásban szereplő támogatási összegek nem inflációkövetők, így a védett tanúk megélhetését, illetve a Tanúvédelmi Szolgálat munkáját is megnehezíti a hatályos rendelet. Az idehelyezett külföldiek nem jelentenek anyagi terhet, az itthoni védelmi programban résztvevők országon belüli áthelyezését, vagy külföldre telepítését azonban a hazai szolgálat finanszírozza.
A közel három évvel ezelőtt született kormányrendelet szerint létfenntartási hozzájárulásként a mindenkori minimálbér legalább ötven, legfeljebb száz százalékát kaphatja a védelem alatt álló személy - aki sok esetben bűnöző -, attól függően, mennyire szorul rá. Ha egy védett tanút külföldön helyezünk el, a jelenlegi 57 ezer forint közel sem elég a megélhetéséhez. A lakásbérlet maximum 70 százalékát fizethetjük, a rezsiköltséget pedig egyáltalán nem - húzza alá Csics Péter rendőralezredes, a Tanúvédelmi Szolgálat vezetője.
A kormányrendeletnek nem lehet célja a korábban - esetleg bűnözőként - elért és élvezett jövedelmi szint fenntartása - tájékoztatta lapunkat Stauber Péter, a Belügyminisztérium tanácsosa. A szakembertől megtudtuk: ahhoz, hogy a támogatás mértéke változzon, jogszabály-módosításra van szükség. A folyamat beindításához azonban a jogalkalmazói szintről, vagyis a Tanúvédelmi Szolgálattól kell kiindulnia a kezdeményezésnek.
Csics Péter elmondta, a létfenntartási támogatás miatt hamarosan kezdeményezni is akarják a kormányrendelet módosítását. A hazai jogszabályok jelenleg szűkmarkú segítséget tesznek lehetővé, nagyobb mozgástérre és variálható anyagi megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a védelem alatt állók elérjék a létminimumot. Amíg a tanúnak nincs munkája, nem tudja eltartani magát. Másfél hónap, de akár két és fél év is szükséges ahhoz, hogy a szolgálat véglegesen beillessze a védettet az új környezetébe.
Olyan nehéz egy tanút elhelyezni a munkaerőpiacon, mint bármilyen álláskeresőnek munkát találni - válaszolta kérdésünkre Csics Péter. Leginkább saját kapcsolatrendszerükön, vagy közvetítőkön keresztül talál állást a védett tanúknak a szolgálat. Természetesen senki nem tudja, kik ők valójában - fogalmaz az alezredes. Ha valaki viszszautasítja a felajánlott munkát, a szolgálat megszüntetheti a védelmet. A magyar védettek 80 százalékának belföldön biztosítanak újrakezdési lehetőséget, és csak húsz százalékuk kerül külföldre. A hazai tanúk közül még senki sem "bukott" le, ha veszélyessé válik a helyzet, például a tanú elszólja magát, a szolgálat újrakezdi az egész programot, költöztetést, munkakeresést.
Stauber Pétertől megtudtuk, a tanúvédelem hazai szabályozása német mintára készült el, és elsősorban nem a "fizikai szeparáció", hanem a tanúról kialakított legenda segíti a védelmet. A programszerű védelemnek korábban semmilyen előzménye nem volt a magyar jogrendszerben, így jó eredménynek tartom, hogy csak három év elteltével kell hozzányúlni a szabályozáshoz, ha a módosítási kezdeményezést elfogadják - fogalmaz a Belügyminisztérium tanácsosa.
