Az uniós területről hozott használt autókra Magyarországon diszkriminatívan vetik ki a regisztrációs adót, állítják hosszabb ideje uniós szakértők és magyar érintettek - írja az Index. Hétfőn per indult az uniós belső piacot sértő jogszabály ellen, amelynek ellentmondásait az Index információi szerint immár a Pénzügyminisztérium szakértői is vizsgálják.
Az uniós használt autók behozatalánál a jelenleg hatályos magyar regisztrációs adótörvény forint/darab alapon, a jármű értékét figyelmen kívül hagyva, vagyis minden esetben gyakorlatilag új állapotú autóként szabja ki az adóterhet.
Pontosan ezt kifogásolja a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a magyar állam ellen hétfőn benyújtott keresetében a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesülete (MGOE). Bakó Zoltán, a szervezet titkára az Indexnek elmondta, hogy a beadvány egy autó esetén alapul. Ez a jármű hiába éri harmadát az újkori értékének, a kategóriája 2004-ben érvényes teljes adóját be kellett utána fizetni.
Az Index sikertelenül próbálta megtudni PM-ben, hogyan készíthetett a jogalkotó a csatlakozás előestéjén az uniós alapszerződés 90. cikkelyét nyíltan sértő adótörvényt. A tárcánál arról biztosították lapunkat, hogy éppen vizsgálják, milyen uniós szabályokat sérthet a regadó jelenlegi gyakorlata.
A "számlacsalásokat" kizárni próbáló magyar eljárás jelen formájában súlyos versenyhátrányt jelent a behozatal számára a magyar forgalmival már rendelkező, típusukban, állapotukban hasonló használt autókkal szemben. Utóbbiak vásárlói ugyanis a mindenkori piaci árral az egykor megfizetett regisztrációs adó töredékét kénytelenek csak megfizetni, míg a frissen behozott autó első belföldi tulajdonosa jelenleg a kategóriára vonatkozó teljes összeget lerója.
Az EU adó- és vámügyi főbiztosa, Kovács László nemrégiben a távirati irodának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak a hasonló adók kivetésénél a használt autók esetében a jármű értékcsökkenését is figyelembe kell venniük. A tagállamok erre vonatkozó kötelessége az eseti jogból fakad, az Európai Közösségek Bíróságának (ECJ) mintegy féltucat ítélete foglalkozik már a kérdéskörrel.
A kérdéses adózási területen nem érvényesül még harmonizáció, vagyis a tagállamok szabadon kivethetnek regisztrációs adót. Viszont ennek során figyelembe kell venniük az alapszerződés 90. cikkelyét, amely megtiltja, hogy a nemzeti adórendszer a hasonló belföldi és külföldi termékek között az utóbbiak hátrányára diszkriminatívan különbséget tegyen, emlékeztetett Maria Assimakopolou, Kovács László főbiztos szóvivője. (Index)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.