Bukaresti ígéretek az EP-ben
Több mint egy órán át állta az EP-képviselők kérdéseit Mihai-Razvan Ungureanu, miután röviden vázolta az új román kormány legfontosabb törekvéseit. Hangsúlyozta, hogy Calin Popescu Tariceanu kormánya nem propagandakormány lesz, hanem komolyan fogja venni a taggá válás érdekében tett kötelezettségei teljesítését. A külügyminiszter konkrét intézkedéseket ígért a korrupció visszaszorítására, a közigazgatás decentralizálására, valamint a nemzeti kisebbségekkel való harmonikus együttműködésre, külön is kiemelve a magyar-román kapcsolatok jelentőségét.
Ungureanu hangsúlyozta, hogy az új román miniszterelnök első külföldi újra nem Oroszországba, nem is Brüsszelbe vagy Washingtonba, hanem Budapestre vezetett. Utalt arra, hogy az új kormány egyik miniszterelnök-helyettese - aki az integrációs kérdésekért is felelős - magyar nemzetiségű, s a kormánynak vannak magyar miniszterei is. Különösen fontosnak nevezte, hogy két, magyarok által sűrűn lakott megye élére magyar vezetőt választottak, amire szerinte korábban még soha nem volt példa. A magyar-román együttműködés példa nélkül álló szintet ért el, ami egyúttal azt is mutatja, hogyan készül Románia az uniós tagságra - húzta alá. Kérdés firtatta a csángók romániai helyzetét. A miniszter hangsúlyozta: meggyőződése, hogy semmilyen tradíciót nem szabad elfelejteni, és ha igazolható, vagy valamely hagyomány megőrzésre érdemes - és itt ez a helyzet -, akkor ezt elő kell segíteni.
A decentralizálás ügyét, a majdani regionális EU-támogatások fényében fontos helyi tervezés és forrásfelhasználás lehetőségének kérdését magyar képviselők vetették fel - Gál Kinga (Néppárt), Szent-Iványi István (Liberálisok) és Schöpflin György (Néppárt), az utóbbi az autonómiakérdésre hegyezve ki a problémát. Válaszában Ungureanu visszatérően úgy fogalmazott, hogy kormánya a decentralizálást komolyan gondolja. Emlékeztetett, hogy a taggá válással helyi szinten két forrást kell majd összeegyeztetni: egy a közvetlenül a régiókba érkező uniós borítékot, valamint a társfinanszírozáshoz elengedhetetlen helyi büdzsét. Elismerte, hogy ez ma még gondokat vetne fel, de hangsúlyozta, hogy ennek megszüntetése érdekében is tartják szem előtt a kérdés átfogó rendezését.
Gál Kinga firtatta az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését, amire válaszul Ungureanu úgy fogalmazott, hogy kormánya ezt az ügyet is komolyan veszi. Elismerte, hogy az erdőségek visszaadása nehézkesen halad, aminek szerinte az az oka, hogy túl bonyolult a kapcsolódó törvénykezés.
A verespataki beruházásról szólva a román diplomácia vezetője elmondta: kormánya nem ragaszkodik mindenáron a megvalósításához. Nincs benne közvetlen érdekeltsége, és ha a hatástanulmányok valós környezeti veszélyt mutatnak ki, akkor ennek fényében fognak dönteni. Jelezte, hogy a kérdésről ennek szellemében tárgyalt a magyar kormány illetékeseivel is, akik szavai szerint elégedetten nyugtázták, hogy ezúttal olyan román kormánnyal van dolguk, amelyik a környezettel is foglalkozik, nem csak a gazdasági hozadékkal.
A meghallgatás után a Világgazdaság érdeklődésére a három magyar képviselő egybehangzóan kedvező benyomásokról beszélt, minden esetben hangsúlyozva azt is, hogy a mércét majd az jelenti, mindezt mennyiben sikerül átültetni a gyakorlatba is. A fontos kérdésekben biztató válaszok hangzottak el - vélte Szent-Iványi István, míg Gál Kinga szerint a döntő az lesz, hogy mi történik majd a régiókban. Ennek kapcsán jegyezte meg Schöpflin György: nagyon reméli, hogy az új kormány hatékonyan tudja majd kezelni saját bürokráciáját.
