Hosszabbodó francia munkahét?

A kormányjavaslat hivatalos szövege szerint a reform révén lehetővé válik, hogy a dolgozók több bérért heti 35 óránál többet dolgozzanak, ha erről a munkáltatók és a szakszervezetek kollektív szerződésben állapodnak meg. Jean-Pierre Raffarin kormányfő már hosszabb ideje hangoztatta a többletmunka és a nagyobb fizetés közötti összefüggéseket; legutóbb decemberben mondta, hogy aki többet akar dolgozni, annak többet is kell keresnie. Felmérések azonban azt mutatják, hogy a franciák nem nagyon akarnak többet dolgozni: a Journal du Dimanche-ban múlt vasárnap közölt felmérés szerint 489 megkérdezett 77 százaléka hagyná a munkaidőt úgy, ahogy van, és csak 18 százalék szeretne több időt a munkahelyén tölteni.

Az új törvény kiszolgáltatná a gyengébbeket a munkáltatóknak - vélekedett Martine Aubry, aki az 1997-2002 közötti szocialista kormány munkaügyi minisztereként a parlamentben és a mindennapi szabályozásban levezényelte az áttérést a 38 órás munkahétről a 35 órásra - változatlan bérek mellett. Ez volt a szocialisták egyik legnépszerűbb intézkedése, így nem csoda, hogy a párt most kilátásba helyezte: támogatja a reform elleni tüntetéseket. A 35 órás munkahetet arra hivatkozva vezették be a szocialisták, hogy a munkaidő megosztása által csökkenteni lehet a munkanélküliséget. Ebből azonban nem lett semmi, mert a munka maga nem oszlott meg: a francia munkás termelékenyebb lett, mint amerikai vagy brit sorstársa, és a munkanélküliség a rövidebb munkaidő bevezetése óta 9,9 százalékra emelkedett.

A munkáltatói szervezetek szerint az ország elveszíti versenyképességét a merev munkaügyi szabályok, a foglalkoztatás és az elbocsátás magas költségei miatt. Az egészségügyi és nyugdíjkiadások fedezésére kirótt magas bérköltségek, az elbocsátásoknak gátat szabó rendszabályok elrettentően hatnak a munkahelyteremtésre - mondják. Raffarin szerint a korlátozott munkaidő behatárolja a családok vásárlóerejét, rontja a kormány pénzügyi helyzetét és elősegíti a vállalati kiszervezéseket. A kormány előbb 130-ról 180-ra, majd 220-ra emelte az évi maximális túlórák számát. A most terítékre kerülő jogszabály pedig 48 órára emeli az egy hét alatt ledolgozható munkaórák számát; a vállalat visszavásárolhatja dolgozójától annak szabadidejét.