Húsipari lobbi küzd az "óriásvágóhíd" ellen
Az éves országos vágósertéslétszám egyharmadával jelentkeztek be eddig a termelők abba a konzorciumba, amely a tavaly elhatározott, évi 1,5-2 millió darab hízó leölésére alkalmas "óriásvágóhíd" megépítéséhez jön létre - közölte Zádori László, a piaci szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. Az igenlő választ adott gazdák 1,3 millió sertést állítanak elő - az éves hazai termelés 3,7 millió darab. Az állattartók "első körben" január végéig jelezhették részvételi szándékukat. Ennek komolyságát 200 ezer forintos kaució befizetésével igazolhatják.
Az elképzelések szerint az óriásüzem - amely akár az éves hazai hízómennyiség felét is le tudná vágni - a sertéstermelők tulajdonában lenne. A létesítmény bontást, csontozást és darabolást végezne, húsipari termékeket, húskészítményeket nem gyártana. A tulajdonlás érdekében a gazdálkodói konzorcium - várhatóan március második felére - gazdasági társaságot hoz létre, amely tárgyalóképes fél lehet az új vágókapacitás létrehozásában és alkalmassá válhat a későbbi működtetésére. A konzorciumot alkotó termelők döntenek arról, milyen gazdálkodási formát választanak. Megoldásként a szövetkezeti modell és a zártkörű részvénytársaság jöhet szóba.
Az óriásüzem bekerülési költsége mintegy 25 milliárd forintot tenne ki, amelyhez előreláthatólag brüsszeli forrásokat is fel lehetne használni - mondta Zádori. A VHT korábban úgy nyilatkozott, a saját források mellett a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hiteleire is szükség lehet. A tervek szerint a termelői tulajdon a hatékonyság jelentős növekedésével járna, mert garantálni lehetne a biztonságos beszállítói hátteret és a versenyképességhez szükséges, legalább 95 százalékos kihasználtságot. A titkár hozzátette: az új gazdasági társaság már a vágóhíd megépítése előtt is javíthatná az állattartás hatékonyságát, mivel közös takarmánybeszerzési vagy állatértékesítési akciókat bonyolíthatna le.
Ha a termelői elhatározottság kellő mértékű, az új vágókapacitás létrehozása politikai támogatottságot kaphat - mondta lapunknak az MSZP neve elhallgatását kérő egyik agrárpolitikusa. Úgy tudjuk, a párt agráriusai a beruházási elképzelésekről nemrég tájékoztatták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is. Ám gondot okozhat, hogy az EU a vágókapacitások növeléséhez nem ad támogatást. Ezért az új építéséhez a meglévők egy részének be kellene szüntetnie tevékenységét - fogalmaztak MSZP-s politikusok.
Az ország egykori, 10 milliót meghaladó vágókapacitása a rendszerváltozás után jelentősen csökkent; s a közelmúltban újabb társaságok hagytak fel a sertésvágással. A Pick 500 ezres, a Zalahús 300 ezres kapacitást szüntetett meg, és további 130 kisebb céget is be kellett zárni, amelyek együttesen 500-600 ezres vágóvonalat működtettek. Kérdéses a belvárosi vágóhidak jövője is (VG, 2004. december 21.). A hazai húsfeldolgozók egy részének le kell építenie vágóhídjait, mert nem gazdaságosak. Így az új, koncentrált üzem nem növelné az ország vágókapacitásait.
Ám a nagy húsipari társaságokat tömörítő Hússzövetség a napokban úgy foglalt állást, hogy nem ért egyet a tervezett beruházással. Menczel Lászlóné titkár leszögezte: a hazai cégek a csatlakozási felkészülés jegyében 20 milliárd forintot (ebből 7 milliárd forintnak megfelelő SAPARD-támogatást) fordítottak az uniós követelmények teljesítésére. Az EU által elfogadott, 46 nagy hazai cégnek több mint 6 milliós, a 150 kisebb üzemnek további egymilliós vágóvonala van, vagyis az összes kapacitás meghaladja a 7 milliót. Így az új beruházásra - figyelembe véve a 4 millió alatti éves sertéslétszámot - nincs szükség, az hatékonyságnövelést nem hozna. A szövetség álláspontjáról egy fórum keretében tájékoztatni kívánja az FVM-et is. Az új vágóhídra szánt állami forrásokat inkább a termelők környezetvédelmi és technológiai fejlesztéseire kellene fordítani - tette hozzá a titkár.
