Nem csak az alapot kapják
Az idén 210 ezer forint lett a parlamenti képviselők havi alapdíja a 2004-es 198 ezer forint helyett. Ez az emelkedés a tavaly elfogadott köztisztviselői illetményalap növekményének köszönhető, hiszen ehhez kötött a honatyák bére (az alapfizetés az illetményalap hatszorosa), ez pedig hat százalékkal nőtt, azaz 33 ezer forintról 35 ezerre emelkedett. Tavaly egyébként a 2003-as alapdíjat "vihették haza" a képviselők, hiszen e két évben 198 ezer forint volt ez az összeg. Azt megelőzően, 2002-ben 165 ezer forint volt az alapdíj, ám a következő évi fizetésemeléssel együtt akkor nem nőtt a köztisztviselői illetményalap, azt ugyanis nem növelték, ehelyett a honatyák úgy döntöttek: fizetésük ne az ötszöröse, hanem a hatszorosa legyen az illetményalapnak.
A képviselők alapdíja egyéként 1990-ben még 32 500 forint volt, majd legközelebb 1992-ben nőtt 56 063 forintra. Három évig változatlan alapdíjat kaptak, majd 1995-ben emelkedett megint a fizetés, 67 275, 1996-ban pedig 87 750 forintra. 1997-ben és 1998-ban 114 075 forint volt az alapdíj, ezt követően minden évben valamennyit emelkedett, 2001-ben már 140 750 forintot tett ki.
A képviselők nem a havi bruttó 210 ezer forinttal gazdálkodnak, a parlamenti tisztségek után pótdíjban részesülnek. Az Országgyűlés alelnökei például az alapdíj 180 százalékát kapják meg pluszban, vagy egy bizottsági tagságért (több tagságért már nem jár) az alapdíj 40 százalékát kapják meg pótdíjként. De részesülnek utazási- és szállásköltség-térítésben is.
Az idén egyébként emelkedett a miniszterek, a politikai államtitkárok, a közjogi méltóságok keresete, e fizetések is a köztisztviselői alapbérhez kötöttek. A közjogi méltóságok az idén havi bruttó 1 364 000, a miniszterek 1 106 800, a politikai államtitkárok pedig 909 480 forint javadalmazásban részesülnek.
