Budapest beperli az EU Tanácsát
Magyarország és két másik új tagállam Lengyelország oldalán bekapcsolódhat a közvetlen kifizetések körüli nézeteltérések nyomán Varsó által a tanács (a tagállamok) ellen indított perbe - erről Vasziliosz Szkurisz, az Európai Bíróság elnöke hozta meg az elvi döntést. Varsó a tanács 2004. március 22-én hozott, az új tagállamokkal aláírt csatlakozási szerződést a közös agrárpolitika reformjára alkalmazó tanácsi döntést óvta meg a bíróságon.
Varsó azt sérelmezi, hogy az adaptáció során - szerinte a csatlakozási tárgyaláson kötött kompromisszummal ellentétesen - az EU nem csupán a szerződés aláírásának pillanatában érvényes közösségi joganyagra alkalmazta azt a szabályt, hogy az új tagállamok 2013-ig csökkentett közvetlen kifizetéseket kapnak, hanem az azt követően elfogadott reformokra is. Lengyelország érvelése szerint a csatlakozási szerződésben kötött kompromisszum egyszeri megoldás, amely nem alkalmazható más termékcsoportoknál.
Emlékezetes, hogy a csatlakozási szerződésben az új tagállamok agrártermelőit a tagság első évében a régi tagországok farmereinek folyósított direkt támogatások mindössze 25 százaléka illeti meg, amely csak egy tízéves időszakban éri el a százszázalékos szintet.
A lengyelek még tavaly júniusban adták be keresetüket az Európai Bíróságon a közvetlen kifizetések szerintük diszkriminatív rendszere és egy másik bizottsági döntés, a csatlakozás előtt felhalmozott spekulatív raktárkészletek megadóztatása miatt. Magyarország kezdettől osztotta a lengyelek aggályait, és a bíróság elnökének döntésével most maga is a per közvetlen részese lehet. A tanácsot az Európai Bizottság képviseli majd az eljárásban. Franz Fischler korábbi agrárbiztos szóvivője korábban emlékeztetett rá, hogy a kapreform több eleme - így a pénzügyi fegyelem és az átcsoportosítás - éppen azért nem vonatkozik az új tagokra, mert az átmenet ideje alatt a direkt támogatásoknak csak töredékét kapják a régi tagállamokhoz képest.
Az új tagországok szakértői szerint a csatlakozási szerződés ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy ez a rendszer csak a 2004. április 30-án - vagyis a belépés előtt - hatályban lévő összes támogatásra vonatkozik, az azt követően elfogadott reformokra már nem. Érdekesség, hogy a bizottság a cukorreform keretében látszólag saját magának is ellentmondva százszázalékos közvetlen kifizetési szintet javasolt az új tagállamoknak is.
