Munkaerőhiány Kínában

Egyre súlyosabb gondot jelent a kínai vállalatok számára a munkaerőhiány - figyelmeztet az International Herald Tribune. Persze nem arról van szó, hogy a legalább 1,3 milliárd lakosú országban nincs elég munkáskéz, hanem arról, hogy a beruházók által keresett szakemberek csak kis számban és általában nem azokban a körzetekben állnak rendelkezésre, ahol szükség volna rájuk. A kínai exportgazdaság motorjának számító délkeleti országrészben nem kevesebb mint kétmillió állás van betöltetlenül; helyi lapjelentések szerint egy-egy tapasztalt szakmunkás átlagosan 88, egy gyári technikus pedig 16 álláshely közül választhat.

A szakképzett munkaerő szűkössége miatt a bérek is gyorsan nőnek. A déli körzetekben például a hatóságok már-

cius folyamán 28 százalékkal, 70 dollárnak megfelelő összegre emelték a minimálbér mértékét, és másutt is két számjegyű emelkedés tapasztalható. Bár a feldolgozóipari munkások átlagosan havi 100 dollár körüli fizetése még messze elmarad a fejlett országokétól, a többi délkelet-ázsiai országhoz képest már drágának számít Kína. A nagyvárosokban dolgozó műszaki és gazdasági szakemberek bére pedig hovatovább megközelíti az európai és az amerikai szintet. Tovább rontja Kína versenyképességét, hogy az adók és járulékok a fizetés sokkal nagyobb részét viszik el, mint Indiában, Malajziában vagy Indonéziában.

A cégek mindeddig az ország belső területeiről érkező vendégmunkásokkal próbálták feltölteni állományukat, ám nincs messze az idő, amikor már nem a munkások, hanem a beruházók lesznek kénytelenek elvándorolni. Ennek első jelei máris tapasztalhatók: egyre több cég dönt úgy, hogy Kínából a térség más országaiba, vagy legalábbis a délkeleti tartományokból Kína belsejébe telepíti át gyártókapacitását. A gazdaság ugyan továbbra is szédítő iramban bővül - az első negyedévben 9,5 százalékos volt az expanzió -, ám szakértők egyre jobban aggódnak a termelési tényezők kimerülése miatt. A képzett munkaerő mellett idetartoznak a nyersanyagok is. Akadozik a szén-, a villamosáram-, az olajellátás és a közlekedési infrastruktúra sem bírja a növekvő igényeket - idézi a

Financial Times Cseng Csingpinget, a kínai statisztikai hivatal szóvivőjét.

Eközben hatalmas méreteket ölt a tőkemenekülés - mutat rá a Neue Zürcher Zeitung. A jogállamiság hiánya miatt az utóbbi években, évtizedekben meggazdagodott kínaiak biztosabbnak látják külföldre vinni vagyonukat. Elsősorban Hongkong profitál a magántőkeexportból, ennek nagyságát szakértők évente kétszázmilliárd jüanra (24 milliárd dollár) becsülik. Igaz, ez a pénz nem vész el véglegesen a kínai gazdaság számára, nagy része új beruházások formájában viszszaáramlik az országba.