Nem mindegyik jogszabály harmonizál
A Magyarországon működő vállalatok nagy része, olykor még a nagyvállalatok sincsenek tisztában azzal, hogy a hatályban levő magyar jogszabályok rendelkezései közül melyek nem konformak az uniós joggal - nyilatkozta lapunknak Márkus Csaba, a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Rt. menedzsere az AmCham és a Deloitte által szervezett rendezvény után. Hozzátette: a közösségi jog az elsődleges, így az ezzel ellentétes magyar szabályt akár az uniós joganyagot alkalmazó hazai bíróságon is meg lehet támadni, akár az Európai Bizottsághoz is lehet panaszt benyújtani, amely után a testület hivatalból köteles vizsgálatot kezdeményezni a konkrét ügyben.
Előadásában Kövesdy Attila, a Deloitte igazgatója példaként említette az iparűzési adót, amelynek "jó esélye van arra", hogy egy későbbi vizsgálat után az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek nyilvánítsa. Lapunknak hozzátette: erre vélhetően csak két-három év múlva kerülhet sor, tekintettel az eljárás időigényességére, s nem tudni, jogellenesnek nyilvánítása esetén visszamenőlegesen hatályon kívül helyezik-e. A magyar iparűzési adóhoz hasonlító olasz regionális adó (Irap) ügyében néhány hónapon belül születik döntés, amelyben minden bizonnyal annak eltörlését mondják majd ki. Számos cég már jelezte, ez esetben az iparűzési adó kérdésében elindítják a jogi folyamatot, akár egyedül, akár más vállalatokkal összefogva - jegyezte meg Kövesdy. Rámutatott: még ha visszamenőleges hatállyal szűnne is meg ez az adónem, a 2004-es évre befizetett összeg egy részét lehetne csak visszakövetelnie a vállalkozásoknak úgy, hogy készítenek egy adóbevallást a május 1. és december 31. közötti időszakra. (BR)
