BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szerbia lehet Európa varrodája

Szabad piacra jutást jelent a szerbiai textiliparnak az EU-ban egy új kétoldalú megállapodás. Az olcsó munkaerőre támaszkodva a szerb textilcégek - a földrajzi közelségnek köszönhetően - helyenként akár a kínai versenytársakat is legyőzhetik.



Háromévnyi előkészítő tárgyalás után Szerbia a közelmúltban aláírta azt a szerződést, amely textilipara számára vám- és egyéb kereskedelmi korlátozások nélkül teszi lehetővé az Európai Unióval történő kereskedést. Az egyezmény jelentőségét mi sem példázza jobban, mint hogy a szerb textilipar termékeinek 70 százaléka jelenleg is a 25 tagállam valamelyikében talál vevőre.

A Világkereskedelmi Szervezet tagjai az egymás közötti kereskedelemben már január elsejétől eltöröltek minden mennyiségi korlátozást a textiltermékekre vonatkozólag. Szerbia azonban nem tagja ennek a szervezetnek, így kétszeresen is fontos volt számára a szabad kereskedelem feltételeinek megteremtése. Míg a kilencvenes évek elején a szerb textiláruk Európai Unióba irányuló exportja elérte az évi egymilliárd dollárt, tavaly csak 156 milliót tett ki ez az érték. A szakértők joggal bízhatnak tehát a kapcsolatok gyors újraéledésében. A kereskedelem mellett nagymértékben számítanak a bérmunka megjelenésére, amelyet akár a befektetők érdeklődése is kísérhet.

Az unió képviselői azonban láthatóan tanultak a szerb cukorreexport botrányából (vagyis abból a tömeges visszaélésből, hogy a szerbiai cukorexport vámmentessé tételét követően a szomszédos országok cukortermését is vámmentesen vitték az unió piacára a szerb cégek). Így az egyezmény része az a kitétel, hogy amennyiben nem tartják be az előírásokat, a mennyiségi korlátozás újból életbe lép. Ennek megakadályozása érdekében a szerb külkereskedelmi minisztérium az unióba tartó minden textilszállítmányt külön engedéllyel lát el.

Az ellenőrzés kezdetben valószínűleg nem lesz zökkenőmentes, mivel igen sok a kis, néhány főt foglalkoztató vállalat. A gazdasági kamara adatai szerint 1300-nál is több cég foglalkozik textiltermékek gyártásával. Nyolcvan százalékuk magántulajdonban van, de az összesen 60 ezer alkalmazott fele mégis az állami vállalatoknál dolgozik. A megállapodás nem vonatkozik Montenegróra, azt az unió csak Szerbiával kötötte. Így noha a kisebbik tagköztársaságnak nincs fejlett textilipara, az ottani vállalatokra továbbra is érvényes az export mennyiségi korlátozása.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.