Üzemi tanácsok uniós szinten
Az EU-bővítés után Ausztriában elsőként döntött határokon átnyúló munkavállalói képviselet felállításáról az Erste Bank. Az uniós szintű üzemi tanácsok megalakítását 1994 óta lehetővé tevő EU-direktíva a nemzetközi konszernek foglalkoztatottjainak kíván fórumot biztosítani a cég egészét, vagy legalább két különböző tagállamban lévő egységét érintő ügyekkel kapcsolatos tájékozódásra és egyeztetésekre. Eddig több mint 800 hasonló üzemi tanácsot hoztak létre Európában.
Az uniós jogszabály a tagállamokban összesen legalább ezer, ezen belül két tagállamban legalább 150-150 főt foglalkoztató vállalatok, illetve vállalatcsoportok alkalmazottainak teszi lehetővé nemzetközi üzemi tanács megalakítását. A testület a központi menedzsment és a munkavállalók egy 3-18 főből álló tárgyaló delegációjának megállapodása alapján jöhet létre, amelyben rögzítik az üzemi tanács hatáskörét, összetételét, hivatali idejét. Megalakulása után a tanács vagy a központi menedzsment, vagy legkevesebb száz - legalább két tagállamban dolgozó - alkalmazott kérésére kezdhet eseti tárgyalásokba, egyeztetésekbe. Fontos kitétele azonban a ditektívának, hogy ha egy nemzetközi vállalatnak vagy vállalatcsoportnak van az alkalmazottainak összeségére kiterjedő megállapodása a határokon átnyúló tájékoztatásról és egyeztetésről, akkor nem kötelezhető a tanács létrehozására.
A legalább három, legfeljebb 30 főből álló üzemi tanácsnak minden évben joga van tárgyalni a vezetéssel arról a jelentésről, amelyet a központi menedzsment készít a vállalat vagy vállalatcsoport üzleti eredményeiről és kilátásairól. Az alkalmazottak érdekeit számottevő mértékben érintő különleges eseményekről - mint amilyen az üzleti tevékenységek áthelyezése, egységek bezárása vagy tömeges elbocsátás - a tanácsnak szintén joga van tájékoztatást és egyeztetést kérni. A testület működését a központi menedzsmentnek kell finanszírozni a tagok számára fizetett távollétet biztosítva rendes munkájuktól.
