A német büdzsé mély bendője

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormánykoalíció vezető erejének számító szociáldemokraták támogatottsága újabb két százalékponttal esett, hátrányuk a CDU-CSU szövetséggel szemben már 18 százalékpontos. Az szinte biztosra vehető, hogy ha a várakozásoknak megfelelően ellenzéki győzelem születik szeptemberben, akkor Angela Merkel CDU-pártelnök lesz az új szövetségi kancellár. Sok kulcsposzt sorsa azonban még kérdéses. Így például felröppent, hogy Edmund Stoiber CSU-elnök és bajor kormányfő Berlinbe költözik, és szövetségi külügyminiszter lesz (ez a poszt hagyományosan a koalíció kisebb pártjának jut, most állítólag Wolfgang Gerhardt szabad demokrata frakcióvezető számít fő esélyesének), ám a hírt cáfolták.

A kormány is tartogathat azonban még néhány húzást. Hans Eichel német pénzügyminiszter például arra készül, hogy július 6-án teljes és átfogó 2006-os költségvetési tervezetet terjeszt a Bundestag elé. A minisztérium szóvivője ezzel cáfolta azokat a berlini híreszteléseket, hogy a kormány inkább csak sarokszámokkal állna elő azután, hogy július 1-jén a parlament várhatóan leszavazza Gerhard Schröder kancellárt, és szeptemberre kiírják az általános választásokat. A zöldek állítólag taktikai okokból pártolják Eichel terveit: így látnák biztosítva azt, hogy nyilvánvalóvá válik a kétségbeejtő pénzügyi helyzet. A kancellári hivatalban azonban éppen ennek a helyzetnek az eltussolását tartanák célszerűbbnek.

Az idén Eichel 22 milliárd euró nettó hitelfelvétellel és 23 milliárd privatizációs bevétellel számol; a gyenge növekedés és a Hartz-IV reformok miatti többletköltségek következtében az év folyamán további 12 milliárd eurós hiány keletkezik - írja a Financial Times Deutschland. A jelenleg ellenzéki uniópártok mindennek folytán 60 milliárd eurós strukturális államháztartási hiányról beszélnek, amelyet kormányra kerülésük esetén hitelfelvétel, kiadás- és szubvenciócsökkentés, valamint áfaemelés koktéljával vélnek orvosolni. Eichel maga úgy nyilatkozott, hogy jövőre az ideihez hasonló pénzügyi feltételekkel számol, vagyis sem adó-, sem kiadásnövelést nem irányoz elő, s olyan tervezetet készül kibocsátani, amely megfelel a hiányt a GDP 3 százalékában maximáló uniós stabilitási paktumnak is.

Berlinben annak is híre ment, hogy a kormány feneketlen étvágyától hajtva bekebelezné és ezzel fölszámolná azt a 12 milliárd eurós kis- és középvállalati alapot, amely még a második világháború utáni Marshall-segélyből maradt. A pénzügyminisztérium a Reuters jelentése szerint ezt is határozottan cáfolta; igaz, azt már nem, hogy a kormány a Deutsche Telekomnál és a Deutsche Postnál élvezett utolsó állami részvényeit is eladni készül.