Börtön a feketefoglalkoztatásért

Lezárult a román kormány, a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei közötti hosszas egyeztetés a munka törvénykönyvének (Mtk.) újabb változtatásairól. A kormány eredeti javaslatait, amelyek főleg a befektetők szempontjait tükrözték, a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartották és így tárgyalások kezdődtek. A munkáltatói szervezetek szerint is több gyakorlati kérdést sikerült megoldani a változtatások révén, és a változások, amelyeket most a szakszervezetekkel egyeztettek, rugalmasabbá teszik a törvényt.

Az új Mtk. drasztikusabban lép fel az illegális foglalkoztatás ellen. A feketemunkásokat dolgoztató vállalkozót - ha többször is törvényszegésen érik - akár egytől két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják. Ezt egyébként belefoglalták a munkavállalók érdekeit védő törvény módosító csomagjába is. Ennek alapján már nem kihágás, hanem bűncselekmény az illegális dolgoztatás, amelyet alkalmazottanként legalább húszmillió lejjel (mintegy 150 ezer forinttal) büntetnek. Korábban az illegálisan foglalkoztatott személyek számától függetlenül a büntetés ötvenmillió lejig terjedhetett.

Szintén drasztikusan lépnek fel azok ellen, akik nem hajlandók legalább a minimálbért megfizetni alkalmazottaiknak. Ez esetben a pénzbírság harminc- és hatvanmillió lej között változik, illetve visszaesőként akár egyéves börtönbüntetéssel is számolhatnak. Könnyebbség viszont, hogy a cégeknek kevesebb iratot kell leadniuk havonta a munkaügyi hivatalokba, hiszen megszűnik a társadalombiztosítási járulék és a munkanélküli-segély befizetését igazoló okiratok másolatának leadási kötelezettsége.

A módosításokra annál is inkább szükség volt, mivel az AmCham felmérése szerint Romániában a munkavállalók harmada feketén dolgozik. A jelenség oka nyilvánvalóan a magas közterhek s az alkalmazási és elbocsátási procedúra nehézsége. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy minden könnyítés munkahelyek százait teszi legálissá, az egységes nyereségadó bevezetését követően például két hónap alatt tíz százalékkal csökkent a feketegazdaságban dolgozók száma. Hasonló hatást várnak az új Mtk. elfogadásától. Egyes elemzők szerint megfelelő törvények elfogadása mellett a nem hivatalos foglalkoztatás két éven belül szinte teljesen megszűnik, hiszen az új feltételek mellett már érdemesebb az alkalmazottakat hivatalosan foglalkoztatni, mint vállalni a lebukás kockázatát.

Míg az illegális foglalkoztatásról legalább közvetve (legálisan dolgozók, hivatalosan bejelentett munkanélküliek száma, aktív lakosság aránya stb. alapján) vannak adatok, addig a bérekre vonatkozóan igen pontatlan becslésekre kell hagyatkozniuk a szakembereknek. Szinte biztosra vehető, hogy sok cég kettős könyvelést vezet, és az alkalmazottaknak papíron alacsonyabb bérről szóló bizonylatot kell aláírniuk, mint amennyit valójában megkapnak, éppen azért, hogy a bérek után fizetendő adók is csökkenjenek. Ez ellen az adócsalásra vonatkozó törvény szigorításával, a társadalombiztosítási rendszer átszervezésével (a jelenlegi, néhány éve bevezetett rendszer szerint a munkavállaló érdekeltté vált abban, hogy bére után minél nagyobb járulékot fizessenek ki, hiszen majdani nyugdíja a befizetett összegtől függ) és most a munka törvénykönyvének módosításával próbálnak tenni.