Több mint egy éve hatályos a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény, amelynek megalkotását 2001-ben a szakemberek és a laikusok egyaránt fontosnak tartották. Gyakorlati alkalmazására azonban - miközben a különböző jogterületeken nő az igény a jogsértő cégekkel szembeni hatékony fellépésre - mindeddig nem került sor. Tóth Mihály büntetőjogász professzor szerint feltételezhetően azért nem, mert a 2001-es szabályozás meglehetősen felemás. Nem töri át a Btk. egyéni felelősségen alapuló rendszerét. Nem önálló, mert a természetes személy felelősségéhez kötődik: a cég akkor "büntethető", ha vezetőjének felelőssége megáll. Nem is a Btk.-ban, hanem külön törvényben kapott helyet, és nem büntetéseket, hanem intézkedéseket helyez kilátásba. Az intézkedések - a pénzbírság, a tevékenység korlátozása, esetleg megszüntetése - a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előny elvonását és a további jogsértések megelőzését szolgálhatják.

A professzor utalt arra: sok szakértő úgy látta, hogy a jogi személyek büntetésére éppen azért lehet nagy szükség, mert az egyéni felelősség nem mindig állapítható meg. (Egy folyószennyezés esetén például gyakorta nem deríthető ki több, csak az, hogy az ártó anyag a cég telephelyéről került a vízbe.) Ez az álláspont azonban kisebbségben maradt, mert nálunk - szemben a brit jogrendszerrel - az objektív felelősséget kivételesen ismerik el, "csak" jogi személlyel szemben büntető eljárásban fellépni nem lehet.

Hogy mégis mi szükség van ilyen formában a törvényre? Tóth Mihály szerint, mivel feltehetően alkalmazhatatlan, semmi. Elképzelhetőnek tart ellenben egy olyan közigazgatási szankciórendszert, amely nem a "bűnösségre", hanem a veszélyes tevékenységre vagy a káros eredményre tekintettel ugyanazt a kárenyhítési, reparációs vagy megelőzési mechanizmust képes működtetni - anélkül, hogy büntetőjogi elveket törne át -, mint a büntetőjog. Hangsúlyozta: egyes téves hiedelmekkel ellentétben nincs is olyan nemzetközi kötelezettségünk, hogy a jogi személyek felelősségének kérdését feltétlenül büntetőjogi eszközökkel vagy büntetőeljárás keretében oldjuk meg. Az Európai Tanács egy ajánlásában maga is elismeri, hogy nem a büntetőjogi felelősség bevezetése az egyetlen megoldási mód.