Lazuló versenypolitika

Az uniós versenypolitikában egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyképesség szempontjai. Nemcsak az állami támogatásokra vonatkozó új szabályozás tervezete utal erre, hanem az Európai Bizottság által az elmúlt egy-másfél évben végrehajtott változtatások is.

Neelie Kroes versenyügyi biztos a napokban tette közzé azt a vitaanyagot, amely a szubvenciók engedélyezésének új elveit tartalmazza. Ennek alapja, hogy az egyes esetek elbírálásánál - a piaci verseny védelme helyett - az innováció, a kutatás-fejlesztés és más fontos gazdaságpolitikai célok kiszolgálása válna elsődlegessé. A tervezett támogatás akkor kapna zöld utat Brüsszeltől, ha a szakértői vizsgálat kimutatná: a piaci mechanizmusok kudarca miatt ezen célok eléréséhez szükség van az állami mankóra. Más pontokon is lazulna a szubvenciók ellenőrzése, például emelkedne a külön engedély nélkül adható "bagatell összegű" támogatás felső határa.

Az innováció, a kutatás-fejlesztés és ezen keresztül a versenyképesség szempontjai már tavaly is erősödtek az állami támogatások ellenőrzésében. A bizottság a k+f célját szolgáló szubvenciókra is kiterjesztette azt a csoportos mentességet, amelyet a kis- és közepes vállalkozásoknak címzett állami támogatások élveztek - emlékeztet az a most kiadott brüszszeli jelentés, amely a versenypolitika 2004-es alakulását tekinti át. Ugyanezen gondolat jegyében született meg az a szabályozás, amely a vállalatok közötti technológiatranszfer-egyezmények számára biztosított a korábbinál jobb feltételeket. A fúziók engedélyezése terén is új elvek léptek életbe: a bizottsági szakembereknek tavaly óta azokat az összeolvadásokat kell kiszűrniük, amelyek károsak az európai gazdaság versenyképessége szempontjából.