Nem könnyű csődeljárást kezdeni

Az unióhoz csatlakozott országok csődjoga semmivel sem hatékonyabb, mint a többi volt szocialista országé - állapítja meg 25 kelet-közép-európai, balkáni és szovjet utódállam csődtörvényeit és azok alkalmazását elemezve az EBRD. A londoni székhelyű fejlesztési bank úgy látja, a jogszabályok szövege alapján lesújtó a helyzet: egyetlen állam sem alkalmazkodik kiemelten magas szinten a nemzetközi szabványokhoz, és magas szintű alkalmazkodást is csupán a jugoszláv utódállamokban, továbbá Romániában, Bulgáriában és Albániában találtak a szakértők. A cseh, szlovák és lengyel csődtörvény közepes mértékben tükrözi a nemzetközi trendeket, Magyarország pedig az alacsony alkalmazkodású országok közé került - olyan vegyes társaságban, mint Azerbajdzsán, Lettország vagy Szlovénia. Ennél csak Ukrajnában, Türkmenisztánban és Litvániában rosszabb a helyzet.

A törvény betűje persze nem minden. Éppen ezért az EBRD két esettanulmányon próbálta modellezni, milyen nehézségek árán juthat el egy-egy hitelező, illetve adós addig, hogy az illetékes bíróság kiadja a csődeljárást elindító, jogerős határozatot. Az összkép így sem sokkal jobb, bár Magyarország esetében például kedvezőbb, mint ha csak a törvények szövegét nézzük. A hitelező által kezdeményezett csődeljárá-sok ha nem is gyorsan, de viszonylag olcsón, kiszámíthatóan megindulnak. Ha az adós kér maga ellen csődeljárást, akkor annak megindítása már sok szempontból kockázatosabb. A magyar helyzet mindenesetre sokkal jobb, mint amilyenre a csehországi vagy különösen a szlovákiai cégek számíthatnak: északi szomszédunknál a kérelem benyújtása után akár egy évbe is beletelhet az eljárás megindítása.

A visegrádi országok közül Lengyelországban a legkedvezőbb a helyzet. Itt mind a hitelező, mind az adós által kezdeményezett eljárás viszonylag gyorsan megindulhat, és az idáig vezető út is kellően átlátható. Hasonló dicséretet kapott az EBRD jogászaitól Szlovénia és - ami meglepőbb - Örményország is.