Piacosodó klímavédelem
Mit is jelent a kibocsátási jogok kereskedelme, milyen intézkedéseket kell tenni a követelmények teljesítéséhez, valamint ki a felelős az ellenőrzésekért és a tanúsításért - egyebek között ilyen kérdésekre keres választ a konferencia, amelyet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara az ÉMI TÜV Bayern Kft.-vel közösen rendez június 28-án a budapesti Aquincum szállóban. A kiotói egyezmény célja az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának 5,2 százalékos csökkentése az ipari országokban 2012-ig, valamint a környezetkímélő technológiák elterjesztése a fejlődő államokban.
A jelenleg 25 uniós tagországra vonatkozó játékszabályokat minden kereskedelmi ciklusban felülvizsgálják. Magyarországon ez jelenleg mintegy kétszáz, a kiotói egyezményben rögzített kritériumoknak megfelelő vállalatot érint. A kibocsátási jogok kereskedelmét a 2005-ös év kezdetétől engedélyezték hivatalosan, a környezetvédelmi tárca egy kormányhatározat alapján most dolgozza ki azt a törvényt, amely a jogosultságok elosztási rendjétől a kvótákon, felülvizsgálati jelentéseken át minden olyan szabályozást tartalmaz, amely lényeges a vállalatok számára a kritériumok teljesítésében.
A csökkentésre alapvetően ott kell sort keríteni, ahol a felhasznált tőke a lehető legjobban hasznosul - vélekedik Dezső Attila, a minisztérium megbízott tanácsadója. A piac megteremtéséhez lehetővé kellene tenni, hogy a kvótákkal (egy kvóta egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosít) áruként kereskedjenek - állítja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alapító tagjai közé tartozó Dezső & Partners ügyvédi iroda képviselője, aki a június 28-i konferencián a kibocsátási jogosultságok kereskedelméről tart előadást. Szerinte a kvóták megvásárlását olyan magánembereknek is lehetővé kellene tenni, akik vagy eszmei indíttatásból, vagy pénzügyi megfontolásokból érdeklődnek az ilyen tranzakciók iránt. Az ezáltal egyre drágábbá váló kvóták a vásárlás helyett a műszaki rendszerek beépítésére kényszeríthetik a vállalatokat. Ez hosszú távon jelentősen hatékonyabb megoldást jelenthet a környezetvédelem szempontjából - érvel Dezső Attila.
Magyarország első jelentős lépése a kibocsátási jogok piacán elérni kívánt jelentős szerep felé vezető úton kétségtelenül az a szabályozás, amely szerint azok a vállalatok, amelyek a kibocsátást csökkentő projektekbe invesztálnak, akár ötvenszázalékos mértékig is terjedő adókedvezményt vehetnek igénybe, így a tényleges adóterhük mindöszsze nyolc százalék lenne. Ezt a szabályt május elején hagyta jóvá az Országgyűlés.
Mielőtt a kibocsátási jogok kereskedelmét az unió valamennyi tagországára kiterjedően bevezetnék, egy sor kérdés vár tisztázásra, így például nem teljesen egyértelmű annak a szabályozása, hogy a vállalatok milyen módon jutnak hozzá a licenceikhez.
A németországi cégek közül elsőként és a világ tanúsító vállalati körében is az elsők között a müncheni székhelyű TÜV-Süd csoportot akkreditálták a klímavédelmi beruházások kiotói egyezménynek megfelelő tanúsítására, amelynek alapján jogosult indítványozni a projektre a hivatalos bejegyzést a klímavédelmi beruházások jegyzékébe. Magyarországon az ÉMI TÜV Bayern Kft., a TÜV Süd leányvállalata kívánja felkínálni ezt a szolgáltatást a szabályozás alá eső mintegy kétszáz vállalatnak.
A rendezvényről bővebb információt a [email protected] e-mail címen, illetve a 06/1/345-7636 telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.
