Színlelt szerződések minden területen előfordulnak, az építőipartól a közszféráig. Minden eset más, és irányadó bírósági gyakorlat híján nehéz a megítélésük - tájékoztatta a Világgazdaságot Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Az ilyen ügyek rendszerint munkaügyi felügyeleti intézkedés vagy munkaviszony-megszüntetés kapcsán kerülnek a bíróság elé. A felügyeleti eljárást, illetve határozatot a munkáltató kérdőjelezi meg, a munkaviszony megszüntetése miatt pedig a foglalkoztatott fordul a bírósághoz, hogy állapítsa meg, ő valójában munkaviszonyban állt, így jogosult az ezzel járó juttatásokra. Mindkét eljárásban arról kell dönteni, hogy milyen jogviszonyban került sor a foglalkoztatásra. Általában elmondható, hogy a kellő tapasztalatú munkaügyi felügyelet is tévedhet. A munkaviszony-megszüntetéseknél pedig a foglalkoztatott kiszolgáltatottsága mellett nemegyszer alappal merülhet fel: ha élt a kedvezőbb fizetési feltételeket nyújtó felemás helyzettel, azt esetleg évekig nem kifogásolta, akkor talán vállalnia kellene ennek jogkövetkezményeit is.

A munkaviszonynak megvannak a sajátos ismérvei, így különösen az alá-fölé rendeltségi viszony, az utasítási jog, a munkaszervezetbe való beépülés, a havi díjazás, a szabadság, a munkáltató eszközeivel és meghatározott időben történő foglalkoztatás. Ezek létét mindig vizsgálja a munkaügyi bíróság. Nyomatékkal veszi figyelembe a munka-, a vállalkozási, valamint megbízási szerződéssel egyaránt foglalkoztatott esetében, hogy mennyiben eltérő a megállapodások alapján végzett tevékenysége. Nem feledhető: amikor egy vállalkozási vagy megbízási szerződést utóbb munkaviszonynak nyilvánít a bíróság, az a munkáltatóra és foglalkoztatottra egyaránt vonatkozik. Az érdekeltek kötelesek kölcsönösen, visszamenőlegesen rendezni az elszámolást csakúgy, mint a különböző adókat, járulékokat. Ez meglehetősen bonyolult, s vissza is tarthatja a feleket a per végigvitelétől, így sokszor inkább megegyeznek peren kívül.

A valóságban nem mindig érvényesülnek vagy nem ismerhetők fel a jogviszonyok elhatárolásához szükséges feltételek - fejtette ki a bírónő. Egy megbízás is tartalmazhat munkaviszonyra utaló jeleket, például bizonyos alá-fölé rendeltségi kapcsolatot. A munkaviszonyban álló biztosítási ügynök tevékenysége pedig inkább az eredménykötelem jegyeit hordozza, mintsem a klasszikus munkavállalói kötelezettségeket. Az ilyen átfedésekre a jogalkotók is felfigyeltek. Így, miközben sok foglalkoztatási forma kikerül a munka világából - amelynek következménye a fellazuló szociális háló, az ellenőrizhetetlen jövedelmek -, a jog igyekszik az új viszonyokat megfelelően szabályozni. Ezek egy részét - mint például a távmunkát - beemeli a munkaügyi törvényi rendelkezésekbe, másokat polgári jogi szabályokkal legalizál. Ilyen a kereskedelmi ügynökökre vonatkozó törvény, amelyben a tevékenység megbízási jellege dominál, néhány eleme, így a felmondási védelem viszont egyértelműen munkajogi.

Az új szabályozási törekvések azonban nem oldják meg maradéktalanul a színlelt munkaszerződésekkel takart alapvető problémákat, az adó- és járulékkérdéseket, illetve a klasszikus munkajogi elvek érvényesítését. Handó Tünde úgy látja: a munkaadót és a munkavállalót terhelő fizetési kötelezettségek mérséklésén túl bizonyos munkajogi védelmet kellene biztosítani azoknak, akik huzamosabb ideig, rendszeresen ugyanannak a foglalkoztatónak teljesítenek.