Romániában 2004-ben a mikrohitelek piaca elérte az 58 millió dollárt, ennek haszonélvezője pedig több mint 15 ezer kisvállalat volt. A hitelek révén 62 ezer munkahely létesült, a felvett érték pedig átlagosan 3900 dollár volt. A fejlődés ütemét mutatja, hogy 2003-ban 8400 kisvállalkozó jutott csak mikrohitelhez. 2005 első negyedévében megduplázódott az odaítélt hitelek száma, s a piac 50-60 százalékkal növekedett. A visszafizetéskor felszámolt kamat jelenleg évi 8,8 százalék.

A hitelhez jutás azonban a kisebb cégek számára még így is nehéz, mivel becslések szerint több mint százezer vállalkozó szeretne egyenként 25 ezer dollárnál kisebb kölcsönhöz jutni. Elemzők szerint akár 585 millió dollárnyi mikrohitelre is volna igény. Ráadásul a szükséglet igen nagy hányada vidéken jelentkezik, ez azt mutatja, hogy egy hatékony hitelezési rendszer egyidejűleg a falvak felzárkózását is megoldaná.

A vidéki vállalkozók, akiknek szinte lehetetlen hagyományos banki kölcsönhöz hozzájutni (jóformán nincsenek falusi bankkirendeltségek, ráadásul a banki kockázatbecslők nemigen hisznek a mezőgazdasági termelők kölcsönt visszafizető képességében), hajlandók az előbb említett 8,8 százaléknál magasabb kamatot is kifizetni, és a tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor éppen ők a legbecsületesebb hitelfelvevők. Nem egy esetben a 2-3 éve egy szarvasmarha árát fedező ötmillió lejes kölcsönt nemcsak hogy viszszafizette az igénylő, de további hitelekkel ma már közepes méretű farmot alakított ki, és mostanra egy kisebb tejfeldolgozó üzem létesítéséhez kér támogatást.

A visszafizetési ráta a Comunity.Habitat.Finance-nél (CHF) - az egyik legsikeresebb hitelezőnél - 99,6 százalékos. A CHF egészen kis értékű, 500 dollártól kezdődő hiteleket ad, és azok, akik az első kölcsönt teljes mértékben és határidőn belül visszafizetik, jogosultságot szereznek nagyobb, maximum 20 ezer dolláros támogatásra is. A CHF sikerének titka, hogy kevesebb, mint három hónapra kamatmentes kishiteleket is odaítél, hatszázalékos kezelési költség felszámolása ellenében.

A kedvező mutatószámok nyomán ma már tucatnyi szervezet foglalkozik mikrohitelek nyújtásával - többségük alapítvány formájában -, ezért immár feltétlenül szükség van egy a működésüket szabályozó törvényre. A jogszabály tervezete már el is készült, ennek alapján a szakosodott hitelintézeteknek csak befektetői alapok pénzét szabad odaítélniük, ugyanakkor nem nyithatnak lakosságibetét-számlákat. A Kis- és Közepes Vállalkozások Ügynöksége által kezdeményezett tervezetet már a parlament jóváhagyta, és hamarosan a képviselőházban is szavazásra bocsátják. A törvény lehetővé tenné, hogy a kamatok egy része az adóból leírható legyen.

A rendelkezés éppen a kisvállalkozások érdekében szabályozná a mikrohiteleket kínáló intézeteket, kizárva a "komolytalanokat" - csak azok maradhatnának meg a piacon, amelyeknek törzstőkéje legalább 200 ezer euró, erősítve ezáltal a mikrohiteleket kínáló intézetek pozícióját, javítva megítélésüket. Ugyanakkor a bankok számára a későbbiekben lehetővé válna a kisvállalkozások hitel-visszafizetési előtörténetének megismerése, ez utóbbi pedig lehetővé tenné a megerősödő kisvállalatok számára, hogy nagyobb támogatásért a hagyományos pénzintézetekhez forduljanak.