Veszélyes lehet a devizahitel
2005. június 15-én a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatósága lezárta a Magyarországgal folytatott IV-es cikkely szerinti gazdaságpolitikai konzultációt. Az erről kiadott közlemény szerint elismeréssel adóztak Magyarország első európai uniós éve során nyújtott erőteljes teljesítményének. Azonban felhívták a figyelmet bizonyos kockázatokra, mint a jelentős folyó fizetési mérleg és költségvetési hiány; valamint az a tény, hogy Magyarország növekedési potenciálja és teljesítménye is visszaesett.
Megállapítja az IMF azt is, hogy a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítása. A 2005. évi költségvetési célok nem teljesítése visszavetné az adósságcsökkentési folyamatot, és még tovább rontaná a költségvetési politika hitelességét. Úgy látják, hogy költségvetési túlköltekezésre és bevétel elmaradásra vonatkozó előrejelzés kezd beteljesedni, miközben a költségvetési tartalékok is jóval elmaradnak az eredetileg tervezettől.
Az IMF igazgatói elismerően szóltak a 2004 második felében és 2005 elején megvalósult inflációcsökkenésről, és a helyzetnek megfelelő válaszlépéseknek tartják a kamatcsökkentéseket. A legtöbb igazgató hangsúlyozta ugyanakkor annak fontosságát, hogy a monetáris politika inkább a belföldi inflációs nyomás kordában tartását, ne pedig az árfolyam stabilitást célozza, és ezt egyértelműen a piacok tudtára kell adni.
Az IMF úgy látja, hogy egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék. Aggódnak, hogy a magánszektor adósságán belül növekvő devizahányad a sebezhetőség forrásává válhat. Ennek kapcsán tehát azt javasolják a hatóságoknak, hogy szigorúan kövessék figyelemmel - elsősorban a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis- és középvállalkozások - külföldi fizetőeszközben denominált hitelfelvételeit. (Tőzsdefórum)
