A közepes cégek is Romániába mennek
Ahogy sok multinacionális cég Magyarországra hozta, illetve hozza regionális központjait, úgy egyre több magyar közepes méretű vállalkozás tervez, ha - kisebb mértékben is - lépni a Balkán s kelet felé - sommázta az utóbbi idők fejleményeit Halász János. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózatának vezetője a trend erősödését e mellett a romániai működés, termeltetés kedvező körülményeivel s azzal magyarrázza, hogy jelentős piaci növekedési potenciálja van a leendő uniós tagnak. Ennek már vannak Magyarországra kiható kedvező jelei, hiszen a befektetésekkel szorosan korreláló magyar export növekedési üteme az idei év első három hónapjában több mint kétszáz százalékkal nőtt, pedig már a megelőző években is dinamikus volt a bővülés üteme (évi negyven százalék körüli ütemben az előző években). Kívánatos is, hogy a magyar cégek erős pozíciókra tegyenek szert a román uniós csatlakozást megelőzően, minimum olyanokra, mint amilyeneket az osztrákok kivívtak maguknak Magyarországon 2004 előtt. Minderre kiváló lehetőségek vannak, "nekünk áll a zászló" - fogalmazott Halász a Világgazdaságnak.
Az óriási érdeklődést - amely a magyar befektetések számának további dinamikus növekedését vetíti előre - az is jelzi, hogy mintegy nyolcvan százalékkal nőtt egy év alatt azon megkeresések száma, amelyek romániai befektetéssel kapcsolatos információkat kérnek az ITDH bukaresti irodájától. Tavaly - csak írásban - mintegy 6800 kérést regisztráltak, az idén május elejéig már közel ötezret. Emellett a rendszeresen tartott egyes befektetési rendezvényeiken a 80-100 részt vevő vállalkozásnak legalább a fele érdeklődik komolyan potenciális tőkekihelyezés iránt, s mind több szakmai, vállalkozói szervezet fordul hozzájuk tagságuk nevében.
Mindez nem véletlen, rengeteg területen kínálkoznak nagyon jó lehetőségek - mondja a szakember. A multinacionális, illetve a Romániában már megtelepedett magyar "zászlóshajó" cégek (mint a Mol, az OTP, a Danubius) magyar beszállítói közül igen sokan tettek konkrét előkészületeket, illetve telepedtek már meg a szomszédos országban. Becslése szerint a jelenleg mintegy öt magyar közepes cég száma hat-hétszeresére nőhet az év végéig Romániában.
Olyan, sikerrel kecsegtető területeken vannak komoly érdeklődések, mint az autóipar vagy a fémiparon belül az öntés, a durva fémmegmunkálás, a kovácsolás. Kiemelkedő potenciállal kecsegtet a román it-szektor: becslések szerint az elkövetkező években ötszörösére nőhet ez az ágazat. A magyarok ezt érzékelik is, egyre több alkalmazástechnikai, rendszerfejlesztő cég kezdett már tárgyalásokat vegyesvállalat létesítéséről a szomszédos országban. Jó szakembereket pedig lehet találni, mivel az informatikusképzés kiváló Romániában, ösztönzik is ennek a tudásnak az elsajátítását, ráadásul az általános kétnyelvű képzést kiegészítve egyelőre évi ötven háromnyelvű - a román és az angol mellett magyarul is tudó - informatikust képeznek.
Az élelmiszer-feldolgozás területén is érdemes lépni, például érdemes a Magyarországon EU-konformmá vált tej-, húsfeldolgozási technológiákat "exportálni". Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy rövid időn belül Románia, ezen belül Moldva lesz a FÁK kapuja, nem szólva arról, hogy a mezőgazdaságból él a lakosság mintegy 35 százaléka.
A szolgáltatásokban, a szórakoztatóiparban, az egészség-, a wellness- és a faluturizmusban is nagyok a lehetőségek, már csak azért is, mert egyelőre elérhető áron lehet ingatlanhoz jutni. A humánerőforrás-gazdálkodás, -képzés szintén kecsegtető terület, miként a térségi önkormányzati fejlesztésekbe való bekapcsolódás is komoly lehetőségeket kínál a magyar közepes, de akár a kisebb cégeknek mint befektetőknek.
