BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az Adamov-ügy diszkrét bája

Az 1998 és 2001 közötti orosz atomenergetikai miniszter, Jevgenyij Adamov 2005. május 2-án tanúskodni ment egy svájci bíróságra, ott élő lánya befagyasztott bankszámlái ügyében. Az épületet már nem hagyhatta el, mert az amerikai igazságügyi minisztérium kérelmére őrizetbe vették. A máskor oly lomha orosz igazságszolgáltatás még aznap ugyancsak kiadatási kérelmet nyújtott be. Miként az amerikaiak, ők is Adamov különösen nagy értékre elkövetett sikkasztására hivatkozva.

Másnap az állami dumában, az orosz alsóház plenáris ülésén felállt Mitrofanov képviselő, a Zsirinovszkij-párt oszlopos tagja, és azt javasolta, hogy Adamovot ölessék meg a svájci börtönben. Esetleg szöktessék meg. A harmadik számú orosz közjogi méltóság, Borisz Grizlov házelnök hosszú, zavart hallgatás után kinyögte: Majd még gondolkodunk ezen? És a plafon nem omlott a honatyákra. (Bár már volt ilyen a II. duma történetében, 1916-ban. Akkor azért szakadt be a tető, mert ellopták az építőanyagot.)

De miért olyan fontos Jevgenyij Adamov Moszkvának? A 66 éves tudóst, az orosz mérnökakadémia és a New York-i tudományos akadémia tagját Vlagyimir Putyin elnök 2001. március 28-án hirtelen elzavarta az atomenergia-ipari minisztérium éléről. Sokan azt hitték, hogy korrupciós ügyei miatt. A mai Oroszországban azonban ez nem ok a bukásra. (Mihail Kaszjanov, a tavaly februárban leváltott miniszterelnök ellen is csak most, államfői ambícióinak nyilvánosságra hozatala után emeltek vádat, noha a Kremlben évek óta tudják, hogy a feleségével közösen alapított Artgrup céggel megnyerette a Szuszlov és Csernyenko egykori Moszkva környéki dácsáira kiírt tendert.)

Igaz, Adamov túlságosan meszszire ment a "szerzésben". Az amerikai kiadatási kérelem egy fontos projektum körüli anomáliához kapcsolódik. Washington néhány éve kilencmillió dollárt utalt át az orosz atomenergia-ipari minisztériumnak, hogy az atomtöltetű rakéták fejének leszereléséből nyert dúsított uránt alacsonyabb fokozatúra alakítsák, és átadják az amerikai villamos atomerőművek működtetéséhez. A pénz jelentős része azonban az egyesült államokbeli Pittsburghben - Adamov Svájcban élő lánya nevén - létrehozott konzultációs iroda számláin landolt. Sokáig tartott, mire a nyomozók megtalálták a pénz útját, s ma már ez a vád alapja.

Hogy miért ideges ettől az orosz elit? A politikus meggyilkolására tett nyilvános javaslat és Grizlov elképesztő reagálása mögött az áll, hogy az amerikai projektumot ma már Putyin emberei tartják a kezükben.

A nyomok, mint mostanában oly sokszor, Szentpétervárra vezetnek. A leningrádi terület Priozjorszki kerületében található Szolovjovka településre, ahol az 1980 évek végén Ozero (Tó) néven barátaival együtt nyaralófalut alapított a szűk körben VVP-ként emlegetett Vlagyimir Putyin. Vele együtt az alapítók között volt egy másik KGB-tiszt, Vlagyimir Jakunyin - ma az orosz államvasutak főnöke -, Szergej Furszenko, a Lentranszgaz, a leningrádi gázhálózat főigazgatója és Andrej testvére, Oroszország jelenlegi művelődési és kulturális minisztere.

A nyaralótelep elnöke, Vlagyimir Szmirnov szintén a boldog emlékezetű, közös NDK-beli munka során ismerte meg VVP-t. A Nyugat-Európába delegált katonatisztek és felderítők többségéhez hasonlóan kiváló kapcsolatrendszert alakított ki a helyi és főleg a nyugat-német gazdasági elittel - ezért kapta a fizetését. Amikor megnyíltak a Szovjetunió határai, Szmirnov frankfurti befektetők egy csoportját rábeszélte, hogy céget alapítsanak az akkor (1992-ben) ismét Péter cár nevét viselő város ingatlanvagyonának hasznosítására. A vállalat pétervári leányvállalatának feje Szmirnov lett, aki az egész németországi KGB-s különítménnyel ekkoriban helyezte át szülőhazájába működési területét.

A cég pétervári részlegét egy konzultációs testület tagjaiként tanácsaikkal segítették a városvezetés prominensei: VVP, valamint German Gref jelenlegi orosz gazdasági miniszter. 1999-ben a német hatóságok kiderítették, hogy a németországi anyavállalat vezetője, Rudolf Ritter pénzmosást végzett bizonyos orosz alvilági csoportok és - ha már benne volt a dologban -, a kolumbiai narkómaffia számára is.

Jó felderítő lévén Szmirnov idejében megneszelte a veszélyt, és a leleplezés idejére már közelében sem volt a cégnek: a "pétervári maffia" sok más tagjával együtt Moszkvába költözött. Azt a vállalatot irányította, amely az elnöki adminisztrációt látta el élelmiszerrel. Elég ránézni Viktor Juscsenko ukrán elnök elcsúfított arcára, hogy belássuk: ez bizony bizalmi feladat.

Miután Adamovot eltávolították az atomenergia-ipari minisztérium éléről (a mór megtette kötelességét), Szmirnovra bízták a nukleáris anyagok tárolásával, átdolgozásával és exportjával foglalkozó Tehsznabexport vállalat irányítását, amely - évi másfél milliárd dolláros forgalommal! - végrehajtja az Adamov-programot.

Van még egy figyelemre méltó mozzanat ebben a történetben. A volt orosz titkosszolgálatokhoz közel álló Szoversenno szekretno című tényfeltáró moszkvai hetilap szerint Putyin nemcsak a bajtársainak nyújtott újabb jövedelmező megbízatás kedvéért csapta el Adamovot, hanem azért is, mert kiderült: a tudós 2001 óta a CIA vasmarkában van. Ez is a számos ok egyike, amiért Moszkvában nagyon nem akarják, hogy Adamov a svájci börtönben, kiadatási őrizetében beszélni kezdjen.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.