Bekerül a végelszámolás a cégtörvénybe
A végelszámolás "kilóg" a csődtörvényből, amely a cég fizetésképtelensége esetére irányadó jogkövetkezményeket és eljárási rendet tartalmazza, és megköveteli a bíróság aktív közreműködését. A végelszámolás viszont a cég saját döntése a jogutód nélküli megszűnésről, a folyamatot maga bonyolítja le, és elegendő a vagyona ahhoz, hogy tartozásait maradéktalanul rendezze. Erre tekintettel szabályai bekerülnek az új cégtörvénybe, s valamennyi cégformára és más, cégnek nem minősülő szervezetekre is alkalmazhatók majd. A tervezetben hangsúlyt kap, hogy a cégbíróság adminisztratív funkciót lát el, és az eljárásban a vállalkozásé a fő szerep. Részletes szabályok rendelkeznek az eljárás menetéről és a végelszámoló jogállásáról, felelősségéről. A végelszámoló méri fel a cég vagyonát, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait.
Az egyik legfontosabb változás, hogy az eljárást három éven belül be kell fejezni. Ma ugyanis nincs határidő, előfordulnak 10-12 éve tartó végelszámolások is, ami nagyfokú bizonytalanságot okoz, hiszen nem tudni, működik-e a cég, vagy sem. Nem egy érintett ugyanis azt gondolja, elegendő a bejelentés, odaadja az ügyet egy jogi képviselőnek, ahol elheverhetnek az iratok. A cégbíróságnak pedig nincs jogszabályi felhatalmazása a befejezés kikényszerítésére. A leendő szabályozásban a végelszámoló köteles évente tájékoztatni a cég legfőbb szervét, valamint a cégbíróságot a társaság helyzetéről, és arról, hogy miért tart még a procedúra. A vállalkozás egyébként a végelszámolás ideje alatt bármikor határozhat úgy, hogy tovább működik. A lényeg, hogy döntsön, vélekednek a szakemberek, mert az elfogadhatatlan, hogy kvázi nincs, ám a cégnyilvántartásban szerepel.
Amennyiben három éven belül nem fejeződik be, úgy kényszer-végelszámolásba fordul az eljárás. Ez új jogintézmény lesz, és főszabályként akkor alkalmazható, amikor a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében megszűntnek nyilvánítja a társaságot. A kényszerű eljárásban már nagyobb a cégbíróság szerepe. Ő rendeli ki a végelszámolót, aki csak kivételesen lehet a cég vezető tisztségviselője. Ilyenkor a cég vagyonát csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni.
A mainál pontosabb szabályokkal továbbra is megmarad a kis cégek, a közkereseti és betéti társaságok lehetősége a gyors, egyszerűsített szabályok szerinti megszűnésre. Az eljárás mai, 30 napos határideje 120 napra emelkedik. Ha mégsem sikerülne ezalatt befejezni, úgy az általános szabályok szerint folytatódhat a procedúra.
Az új cégtörvény tervezetét ősszel tárgyalja meg a kormány.
