Beruházások katalizátora legyen az EU-támogatás
Ha bevezetik a nemzeti társfinanszírozást az uniós mezőgazdasági politikában, akkor Magyarország ragaszkodik a koppenhágai csatlakozási megállapodás újratárgyalásához - szögezte le lapunknak nyilatkozva Baráth Etele EU-ügyekben illetékes tárca nélküli miniszter. Mint ismert, a koppenhágai alku részeként hazánk elfogadta, hogy a magyar termelőknek jutó közvetlen agrártámogatások csak kilencéves átmenet után, 2013-ra érik el azt a szintet, amelyet a régi tagállamok gazdái kapnak.
A brit elnökség a közelmúltban jelezte, hogy esetleg a társfinanszírozás bevezetésével oldaná fel a 2007-2013-as pénzügyi perspektíva körüli patthelyzetet. Értesülések szerint ebben Angela Merkel leendő német kancellár és Silvio Berlusconi olasz kormányfő támogatására is számíthat. Jelenleg a mezőgazdaság az egyetlen olyan uniós terület, amelyet kizárólag közösségi forrásból finanszíroznak, kiegészítő nemzeti támogatásokat alapesetben tilos nyújtani. (Egyes szakértők szerint ezért álságos kissé az a brit kritika, hogy túl magas arány a közös büdzsé negyven százalékát az agráriumra fordítani, amikor abból csak az uniós népesség három százaléka él, s hogy a pénzeket modernebb politikákra kellene költeni - mivel azonban az EU-büdzsé csak az uniós GDP egy százalékát teszi ki, valójában arról van szó, hogy az EU-s GDP 0,4 százalékát költi az integráció agrártámogatásokra, s ez más fejlett országokkal összevetve egyáltalán nem magas arány.)
A magyar költségvetés nincs berendezkedve arra, hogy átvegye a közösségtől az agrárium támogatását - hangsúlyozta Baráth Etele. Ennek dacára hazánk nem zárkózik teljesen el a társfinanszírozás bevezetésétől, de alapvető feltételnek tekinti, hogy ha erre sor kerül, akkor a magyar gazdák közösségi támogatása hamarabb érje utol a jelenlegi tagországok termelőinek adott támogatások szintjét, vagyis hamarabb szűnjön meg a magyar termelőket sújtó versenyhátrány.
A pénzügyi perspektíváról szóló tárgyalások folytatásakor Magyarország a luxemburgi elnökség ötödik tárgyalási keretét tekinti kiindulópontnak (ennek főbb számait lásd táblázatunkban). Hazánk továbbra is azt célozza, hogy az első öt közé kerüljön a közös büdzséből jutó támogatásokat illetően, sőt lehetőség szerint dobogós helyen legyen - húzta alá a miniszter. Ha a brit elnökség alatt nem sikerül megállapodni a költségvetési keretről, akkor Magyarország továbbra is a budapesti kompromisszum néven előterjesztett formula megvalósulását pártolja, vagyis azt, hogy stabilizáljuk már most a felzárkózási támogatások hét évre szóló arányát az egyes országok között, de csak három évre szóló büdzsét fogadjunk el.
Budapest egyébként úgy tekint az EU-költségvetésre, mint amelynek elsősorban nem kiadások és bevételek rendszerének kell lennie, hanem beruházások katalizátoraként kell szolgálnia. Az uniós támogatásokat azokra a területekre kell összpontosítani, ahol eme forrás nélkül nem lehet megvalósítani a fejlesztést, de ott is az a cél, hogy más pénzeket is megmozdítson, bevonjon az EU-forrás - mondta Baráth Etele.
Magyarország készséges partner az uniós büdzsé átalakítását célzó brit elképzelések megvalósításában, ám azt szeretné, hogy ezzel párhuzamosan induljanak el a már most is nyilvánvalóan szükséges fejlesztések, beruházások, a kohézió erősítése. Budapest hiányolja, hogy úgy zajlik a vita az egyes területekre jutó pénzek nagyságáról, hogy nincsen igazán kidolgozott stratégia emögött. Nincs összhang az egyes politikák tartalma között, holott például az agráriumról nem érdemes anélkül tárgyalni, hogy figyelembe vennénk az élelmiszeripar, a biotechnológia, a megújuló energiaforrások témakörét, amelyek mind-mind összefüggnek az agrárium fejlődésével, ma mégis elkülönült szakpolitikák alá tartoznak. Hazánk ezzel szemben komplex gondolkodásmódot ajánl a reformhoz.
