Célkeresztben a fantomcégek
Mától hatályos a cégtörvény módosult, a gazdasági társaság vagyonával rosszhiszeműen gazdálkodó tag felelősségét növelő szabályozása. Az új rendelkezések célja a cégek "fantomizálódásának" megakadályozása. Ha a vállalkozás, illetve a képviseletére jogosultak nem lelhetők fel, a cégbíróság felhívja a 25 százaléknál nagyobb befolyással bíró részvényeseket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a törvényes működés helyreállításáért. Amennyiben az erre kitűzött 60 napos határidő eredménytelen, úgy az 50 százaléknál nagyobb szavazati joggal rendelkező, korlátozott felelősségű tulajdonosok immár korlátlanul felelnek a cég tartozásaiért. Csak akkor mentesülnek, ha bizonyítják, hogy úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Ha a cégnek megállapíthatóan nincs vagyona, vagy annál lényegesen nagyobbak a hitelezői követelések, a tartozásokért korlátlanul felel az a részvényes, aki a törlési eljárás megindulását megelőző öt éven belül ruházta át vagyonát. A felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen járt el.
A jogszabály remélt hatékonyságáról megoszlik a cégjoggal foglalkozó szakemberek véleménye. Van, akinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fantomcég tulajdonosai után hiábavaló kutatni, és a valóban rosszhiszemű részvényes időben megtalálja a vagyon átmentésének módját. Mások szerint a korlátozott felelősség korlátlanba való átfordulása és a bizonyítási teher sok tulajdonost rászorít majd a cég törvényes működését elősegítő lépésekre. Ezt támogatja az a szabály is, hogy a cégbíróság figyelmeztetés nélkül, rögtön bírságolhat, ha célszerűnek látja. Szigorú az öt éven belüli vagyonátruházással járó felelősség, ám - mivel a jogszabály a hatálybalépését követően indult ügyekben alkalmazandó - hosszú időbe telik, míg az első felelősségmegállapító határozatok megszületnek.
Cégbírák arra hívták fel a figyelmet: több ponton nem egyértelmű a jogszabály, így pél-dául nem tisztázott, hogy a megállapító határozatot melyik bíróság hozza. Remélhetőleg ezt a hiányosságot a polgári perrendtartás készülő módosítása pótolni fogja. A bírák dolgát nehezíti, hogy a januári változások után most ismét új, és - az elektronikus cégeljárást bevezetendő - szeptembertől megint újabb rendelkezéseket kell alkalmazniuk. (KK)
