Fehérebbé válhat az építőipar
Holnaptól új időszámítás kezdődik a hazai építőipari szereplők életében: hatályba lépnek a szakma kifehérítését célzó intézkedések. A bevallottan is csak első lépésnek szánt jogszabálycsomag az ellenőrzések hatékonyságára összpontosít. Már ideje volt a szigorításoknak, vallják sokan, hiszen a becslések szerint az építőiparban 500 milliárd forintos bértömeg után nem fizetnek adót és járulékot. Az ágazatban jelenleg 270 ezren dolgoznak legálisan, emellett 80-100 ezren feketén vállalnak munkát.
A szakmai szervezetekkel folytatott többhetes egyeztetési folyamat során kikristályosodott szabályozások egyik legfontosabb eleme a bejelentési kötelezettség: mostantól valamennyi, nettó 10 millió forintnál nagyobb szerződéses értékű építőipari munka megkezdése előtt nyolc nappal az építtető köteles meghatározott adatokat szolgáltatni az építésügyi hatóságnak, az pedig továbbítja őket az építési felügyeletnek, a munkaügyi főfelügyelőségnek, valamint az adóhivatalnak. Az adatok között szerepelnie kell az építkezés helyszínének, az építtető, a kivitelező és a felelős műszaki vezető nevének. Az APEH pluszinformációként igényli az építkezés bekerülési költségének megjelölését. Akár meg is tilthatja az építésügyi hatóság a munka megkezdését, ha nem tartja megfelelőnek az adatközlést. Ha menet közben tapasztalnak szabálytalanságokat, a bírság összege ötvenezer forinttól tízmillióig terjedhet.
Értékhatártól függetlenül valamennyi közbeszerzéssel érintett építkezésre is vonatkoznak a szabályok - hívja fel a figyelmet Fegyverneki Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese. Így tehát nemcsak a házak, hanem a közművek, utak, hidak, csővezetékek, csatornarendszerek építése is nagyobb figyelmet kaphat a jövőben. Ez azt jelenti, hogy az állam magára mint közmegrendelőre is kiterjesztette a szigort. Szakmai vélemények szerint ez azért is indokolt, mert gyakran éppen a közbeszerzéseknél tapasztalható, hogy a pályázók a munka elnyerése érdekében olyan alacsony árszintet ajánlanak, amelyet csak a szürkezónába hajló foglalkoztatással tudnak tartani. További megszorítás lesz ebben a körben, hogy a megrendelőnek a munka átadását követő 30 napon belül ki kell fizetnie az ellenértéket. Fegyverneki szerint erre azért volt szükség, mert elég sűrűn előfordult, hogy az állami megrendelő - visszaélve helyzetével, és nem tartva attól, hogy a vállalkozó peres úton kényszeríti ki a gyors fizetést - késlekedett a pénzügyi rendezéssel.
Az építési napló vezetése is változik mostantól: a már megszokott adatok mellett fel kell tüntetni, hogy aznap melyik alvállalkozó vesz részt a kivitelezésben. A szakmai szervezetek tiltakozására végül is nem került bele a jogszabály szövegébe, hogy a naplóhoz valamennyi számla másolatát is csatolni kell.
A feketemunka visszaszorulása mellett mindenképpen előnye az új szabályozásnak, hogy az ellenőrzések célratörőbbek, hatékonyabbak lesznek - állítja Fegyverneki Sándor. Arról nem is beszélve, hogy egyre gyakrabban indulnak beruházások uniós pályázatás alapján, nem árt hát felkészülni az EU szigorú, szabálytalanság esetén akár a finanszírozás megvonását is eredményezhető utóellenőrzéseire. Az sem utolsó szempont, hogy a következő uniós költségvetési időszakban várhatóan meglóduló építőipari igényekkel nem tud lépést tartani a szakma. Legalább 200 ezer szakmunkás képzését kellene már most elkezdeni. Ahhoz azonban, hogy a fiatalok figyelmét felkeltsék, növelni szükséges a jelenleg nagyon alacsony szinten lévő szakmai presztízst - fogalmaz az OLÉH elnökhelyettese. Ki kell emelni az építőipart a szürkezónából, meg kell szüntetni a szabálytalanságokat, legyen szó akár a foglalkoztatás formájáról, akár munkabiztonsági kérdésekről.
A szakmai érdekképviseletek többnyire üdvözlik a péntektől hatályos új szabályokat, bár kritikai megjegyzéseik is vannak. Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért Szervezet elnöke szerint az adminisztrációs, ellenőrzési szigorításra épülő filozófia nem motiválja a piaci szereplőket, szerinte az ösztönző szabályozással jelentősebb eredményeket lehet elérni. A cseh példa is ezt mutatja - jegyzi meg. Ott például az építési anyagok áfáját levitték hat százalékra, de ezt csak azok élvezhették, akik számla alapján, legális kivitelezővel dolgoztattak. Két év alatt gyakorlatilag kifehéredett a szakma. Arra mindenképpen törekedni kell - teszi hozzá -, hogy csak azok kapjanak állami támogatást, akik számlával igazolják a munka elvégzését. Ezt a véleményt erősíti Zettisch Ferenc, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnökhelyettese is, aki szerint például áfa-visszatérítéssel jobban lehetne ösztönözni az átláthatóbb, tisztább építőipari munkára. Ugyanakkor kifogásolja, hogy a szigorításból kimaradtak a családi házakat "kalákában" építők, pedig ez a kör teszi ki a lakásberuházások felét. Schréder Mihály, az Építési és Építésügyi Szakmai Testület elnöke üdvözli, hogy javaslataikat beépítették az új szabályozásba, ugyanakkor kétségei vannak, hogy az évente mintegy 100 ezer újonnan induló építkezés ellenőrzésére lesz-e kellő kapacitás a különböző hatóságoknál.
