Hétfőn újra kamatvágást várnak
Hétfőn újra kamatot csökkent a monetáris tanács - véli a piac a Reuters felmérése szerint. A havi körkérdés legfrissebb eredményei szerint a tervezett áfa-csökkentések hatására jövőre megfeleződhet az infláció, de a kormánynak a már bejelentettnél jóval nagyobb kiadáslefaragásokra lesz szüksége, ha a cél közelében akarja tartani az államháztartás hiányát. A kabinet előrejelzése szerint a jövő évi adólépések mintegy 200 milliárd forint állami bevételkiesést okoznak, és ezt ellensúlyozandó 200-250 milliárddal csökkentenék a kiadásokat. Az elemzői becslések átlaga szerint azonban ennél jóval nagyobb, 500 milliárd körüli, azaz szerintük a GDP két százalékát is meghaladó lefaragásra lesz szükség.
Egyes elemzői vélemények szerint az áfacsökkentés növelheti a lakossági fogyasztást és ezzel gyorsíthatja a gazdasági növekedést, viszont a nagyobb importfogyasztás miatt növelheti a folyó fizetési mérleg hiányát, amelyet sok külföldi befektető aggodalommal figyel. A Reuters az eredményeket kommentálva ugyanakkor megjegyzi: bár a gazdasági növekedés 2006-os konszenzusa - több hónapos lassú lemorzsolódás után - 15 bázisponttal, 3,65 százalékra emelkedett, nem biztos, hogy ennek az áfaváltozás az oka, hiszen a 2005-ös konszenzus is nőtt tíz bázisponttal, 3,5 százalékra.
Folytatta a csökkenést az év végére várt kamatszint. Csakúgy, mint az év során már sokszor, a hétfőre várt kamatcsökkenés után az elemzők most is egyetlen további apró vágásra számítanak az év hátralévő részére.
Ezzel együtt a kamatkilátásokat illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság. A 2006-os inflációs célt az adóváltozások okozta egyszeri hatások miatt a jegybank nagy valószínűséggel átlépi, és helyette a 2007-esre kezd el koncentrálni - mondta a sajtóbeszélgetésen Pintér András, az Inter-Európa Bank makrogazdasági elemzője. Éppen ezért a piac a kamatpolitikával kapcsolatban jegybanki útmutatásra vár, hiszen egyelőre nem tudni, milyen motívumok, információk vezérlik majd a monetáris tanácsot a döntésekben a megváltozott körülmények között. Nem kizárt, hogy a megszokottnál korábban születik megegyezés a kormány és a jegybank között a 2007-es inflációs célról annak érdekében, hogy az inflációs célkitűzés logikája szerinti működés transzparenciája fennmaradjon.
A piac várakozása jogosnak tekinthető, hiszen a normál áfakulcs csökkentésének hatására a piac szerint jövőre 2 százalék körül alakulhat az infláció, szemben hivatalos 3,5 százalékos céllal. Kovács György, a Budapest Economics elemzőjének számításai szerint az adóváltozás összességében 1,4-1,6 százalékpontos visszaesést jelent az inflációban egy éven keresztül.
Továbbra is pesszimista a piac a fundamentumokat illetően. E területen jövőre sem lesz javulás, az egyensúlyi problémák fennmaradnak - mondja Kovács, aki szerint az a fő kérdés: a nemzetközi piaci környezet megváltozik-e annyira, hogy a gazdasági problémák újra nagyobb súlyt kapjanak az árfolyam és a kamatszint kialakulásában. A legnagyobb kockázatot a nemzetközi hangulat változása mellett a jövő évi választások jelentik, mely gyakran módosít a gazdaságpolitika irányán - fogalmaz Pintér.
Hosszabb távon gondolkodva az egyik legnagyobb dilemma, hogy a választások után elin-
dul-e egy olyan gazdaságpolitika, amely a 2010-es euróbevezetés feltételeit megteremti - fogalmaz Kovács, aki felhívja a figyelmet: ehhez 2007 első felében kell belépnünk az ERM II. árfolyamrendszerbe. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha az akkori költségvetésre a piac egyértelműen úgy tekint, mint a konszolidáció újraindulására. Vagyis fél évvel a választások után már elég jó eséllyel kiderül, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozás 2010-es céldátuma teljesül, vagy megbukik.
