Igencsak szokatlan költségvetési gyorstájékoztatóval rukkolt elő a Pénzügyminisztérium, amely szerint júniusban a tárca által vártnál hárommilliárd forinttal nagyobb, 150,4 milliárdos hiány képződött a helyi önkormányzatok nélkül számba vett államháztartásban. Ezzel az első fél év végére felhalmozódott deficit eléri az egész évre tervezett 1022 milliárdos hiány közel 97 százalékát. Különösen aggasztó a központi költségvetés pozíciója, hiszen már június végére a költségvetési törvényben előirányzottnál jócskán nagyobb, annak 114 százalékát kitevő deficit jött létre.
A havonta közzétett, a tényleges pénzmozgásokat tükröző pénzforgalmi egyenleg tehát jelentősen rosszabb az időarányosnál, s talán ennek is köszönhető, hogy a pénzügyi tárca a közleményében az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű szaldóra "koncentrál". A kettő között azonban nagyfokú eltérés van, ráadásul az idei, uniós módszertan szerinti egyenlegről legkorábban jövő márciusban állnak rendelkezésre az előzetes adatok. A PM megemlíti, hogy az első fél évben a GDP-arányos pénzforgalmi deficit 4,4, míg az eredményszemléletű, nyugdíjreform hatásával korrigált hiány 3,1 százalékos.
Az egyes alrendszerek közül a központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege rosszabb lett a vártnál. Előbbiben a tervezettnél ötmilliárddal nagyobb, 118,2 milliárdos hiány képződött, utóbbiban pedig a prognózisnál hárommilliárddal több, 34,5 milliárdos deficit alakult ki. A legkisebb tételt jelentő elkülönített állami pénzalapok viszont a várt deficittel szemben szufficitet produkáltak. A korábbi gyorsjelentésekben megszokottól eltérően arról azonban egy szó sem esik, hogy a főbb adónemek és kiadási tételek hogyan alakultak. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.