Két számjegyű növekedést produkált az ipar
Hosszú idő után ismét két számjegyű ipari növekedésről adott számot a Központi Statisztikai Hivatal: májusban a termelés volumene - munkanaphatástól megtisztítva - 10,1 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában mértet, míg a havi bővülés a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,4 százalékra rúgott. Az áprilisi növekedési ütemmel és a májusi igen impozáns adattal a szektor tavasszal jócskán feledtette a már-már kiábrándító évkezdetet.
Habár az előzetes szám jobbra sikeredett a piaci konszenzusnál, az erőteljes ipari termelésnövekedésnek voltak előjelei - mutat rá Kovács György. A Budapest Economics elemzője szerint már az áprilisi adatokból kitűnt, hogy a húzóágazatoknak számító villamosgép- és autóiparban a rendelésállomány, illetve az új szerződések volumene megugrott, ez előrevetítette a folytatódó konjunktúrát. Másrészt - tette hozzá - a májusi beszerzési menedzserindex (BMI) termelési komponense is táplálta az optimista várakozásokat.
A látványos élénkülés némiképp meglepő azonban az európai - azon belül is elsősorban a német - konjunktúráról érkező hírek fényében. A jelenségnek két lehetséges oka lehet. Elképzelhető, hogy a ténylegesnél jobban elhúzódó és mélyebb nemzetközi dekonjunktúrát mutatnak a német mutatók. A másik magyarázat ennél optimistább: az uniós csatlakozás okán lebomló kereskedelmi akadályok következtében az idén sikerült kissé elszakadni a nemzetközi trendektől, és magasabb pályára állt az ipar. Ezt támasztja alá az, hogy a frissen csatlakozott tagállamokba irányuló export az első negyedévben csaknem a másfélszeresére duzzadt.
Ami a folytatást illeti: a kiugróan jó adat vélhetően nem marad fenn, inkább 6-7 százalék körüli növekedési pályára állhat be a szektor - véli Kovács. Erre utal a legfrissebb BMI is. (BR)
