K+f: több, mégis kevesebb pénz
Összesen 179 milliárd forintot költött Magyarország tavaly kutatás-fejlesztésre. Ez a 2003-as adatokhoz képest folyó áron kétszázalékos növekedést jelent, a GDP-hez viszonyított arány azonban a 2003-as 0,95 százalékról 0,88-ra csökkent - ez áll a KSH múlt héten kiadott előzetes jelentésében. Igaz, néhány óra múlva a KSH visszavonta a friss adatokat, értesüléseink szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kérésére. Indoklásuk szerint közel tízmilliárddal kevesebb ráfordítás szerepel az adatokban, így néhány század százalékponttal még változhat a végeredmény. A liszszaboni stratégiához igazodó hazai célkitűzések értelmében 2010-re a GDP három százalékát kellene k+f-re fordítani.
Bár a felsőoktatásban öt, a költségvetési kutatóhelyeken pedig 1,7 százalékkal költöttek kevesebbet kutatás-fejlesztésre tavaly, jó hír, hogy a vállalkozások ráfordítása 15 százalékkal nőtt. Jelenleg 500-600 cég végez itthon innovációs tevékenységet, ebből körülbelül 100-150 szervezet kis- és középvállalkozás. A hazai fejlesztéspolitika akkor lenne sikeres, ha megtízszereződne a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások száma - hangsúlyozza a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. Pakucs János szerint ehhez meg kell határozni a k+f helyét a magyar gazdaságban, illetve szükség lenne innovációs stratégia kidolgozására is.
Pakucs János a kis- és középvállalkozásokban látja a legnagyobb potenciált a k+f-ráfordítások növeléséhez. A MISZ, az Innostart Nemzeti Üzleti Innovációs Központ, valamint a Vállalkozási Inkubátorok Szövetsége kidolgozott egy olyan programot, amely kifejezetten a kkv-kat támogatná e cél eléréséhez. Terveik szerint a nemzeti technológiai inkubációs program a 2007-2013-as fejlesztési időszakban működne, nagyságrendileg 3-400 innovatív vállalkozást karolna fel.
Gondot jelenthet azonban a hazai szakemberek létszáma. Az Economist Intelligence Unit (EIU) tavaly őszi jelentése alapján ugyanis nem csak a munkaerőköltség vagy a helyi infrastruktúra alapján választják ki a vállalatok a k+f-beruházásaik célországát, sokkal inkább az ország munkaerőlétszáma és a dolgozók képzettsége dönt. Az EIU szerint térségi szinten jelenleg átlag alatti a magyar k+f-környezet.
A finn tulajdonú Elcoteq pécsi mérnöki szolgáltató központja negyven főt foglalkoztat kutatás-fejlesztés terén. Krippl Zoltán, a társaság kommunikációs igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy ez a szám negyedévente néhány fővel bővül, ám nem könnyű mérnököt találniuk. A felsőoktatási, a kutatóintézeti és a vállalati szféra innovációs tevékenységeinek összekapcsolása nemcsak a fejlődést segítheti, de a szakemberhiányt is pótolhatja. Az IBM Magyarország nemrég például több tíz millió forintos támogatást adott ahhoz, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola Informatikai Karán Intelligens Tudásmenedzsment Innovációs Központ létesüljön. A központ elsőként egy két és fél éves projektet indít el, amelynek célja egy intelligens tudásértékelő-rendszer fejlesztése. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója szerint a cégek, valamint az egyetemek, illetve a főiskolák közötti együttműködés a felsőoktatás és a versenyszféra érdekeit egyaránt szolgálja, hiszen az intézmények korszerű ismeretekkel vértezhetik fel hallgatóikat, a vállalatok pedig építhetnek a végzettek hozzáértésére.
