Lanyhult a cégalapítási kedv
Az első helyen nem, de a másodikon és a harmadikon változott tavaly a fizetésképtelenné vált társaságoknak az összes felszámolt céghez viszonyított arányából összeálló gazdasági ágak "negatív toplistája": az élen (miként az azt megelőző esztendőben is) a kereskedelem és javítás áll, ám feljött a második helyre a korábbi harmadik építőipar, a harmadikra pedig az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatás - a többi között ez olvasható ki a Creditreform-Interinfo Kft. öszszeállításából. A cégminősítő-céginformációs Creditreform magyarországi vállalkozása a saját adatbankjában tárolt információk alapján készítette el a tavalyi és az azt megelőző év összehasonlító elemzését. A 2004-es folyamatok érdekes mutatója, hogy javult az ipari cégek helyzete: az ágazat ugyanis az előző évi második helyről tavaly a negyedikre csúszott vissza.
Ami pedig a cégalapítási trendeket illeti, itt jelentős változások következtek be az elmúlt évben. A mezőgazdaság kivételével minden ágban nőtt a piaci szereplők száma, ám ágazatonként jelentős aránybeli eltérést mutatnak az adatok. A legnagyobb arányban - 8,5 százalékot meghaladóan - nőtt a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások száma, s ugyancsak jelentős, hét százalék feletti növekedést ért el az építőipar, valamint az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások ágazat. Ugyanakkor az ipari vállalkozások száma alig egy százalékkal bővült, s a kereskedelem és javítás profilú cégeké is csak nem egészen 2,2 százalékkal emelkedett.
A rangsor érdekes kiegészítője az egyes gazdasági ágakban működő összes cég száma: a listát az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás vezeti (155 306), a második a kereskedelem és javítás (110 492), míg a harmadik, illetve a negyedik helyen az ipar (47 014) és az építőipar (41 221) áll.
Jelentősen lassult azonban - különösképpen a második fél évben - az új társaságok alapításának az üteme: húszezernél alig több új céget létesítettek, amely 4,7 százalékos növekedés az előző évhez képest, amikor még 13,3 százalékos volt a felfutás. Ám a szórás jelentős: hiszen Pest megyében 7,9 százalékos volt a növekedés, miközben Csongrádban csak 1,7-et tett ki. Figyelemre méltó regionális adatok is vannak, például Szabolcs-Szatmár-Beregé, ahol tavaly 6,4 százalékkal több vállalkozást hoztak létre, mint a megelőző évben. A fel- és végelszámolások regionális megoszlásáról az állapítható meg, hogy az eljárások többsége - közel 59 százaléka - mind a két vizsgált évben a fővárosi és Pest megyei régióban indult, s ez az arány magasabb, mint az itt működő cégeknek az összes működőhöz viszonyított aránya. Ám az is tény, a végelszámolások száma tavaly az ország régiói közül egyedül csak Budapesten csökkent.
