Magyar hiánycél: az EU később vizsgálja a tényeket

Mint arról hírt adtunk, az Európai Bizottság szerint elérhető az idei 3,6 százalékos államháztartási hiánycél, amennyiben a vállalt intézkedéseket maradéktalanul végrehajtja Magyarország - legalábbis ezt tartalmazza a Reuters birtokába került javaslattervezet, amelyet mai, vagy az egy hét múlva esedékes ülésén önt végső formába a brüsszeli testület. A grémium ezért nem látja szükségét annak, hogy most újabb lépéseket hozzanak hazánkkal szemben a túlzottdeficit-eljárás keretében.

Amennyiben a bizottság jelentése a kiszivárogtatott dokumentummal megegyezik majd, úgy a testület véleménye optimistának tekinthető, hiszen Brüsszel valószínűleg kevésbé kérdőjelezi meg a Pénzügyminisztérium (PM) által prezentált számokat, ugyanakkor kevésbé néznek annak mélyére is, hogy a hiányelszaladást meggátolandó intézkedések mennyire lesznek effektívek - véli Gárgyán Eszter, az OTP Bank elemzője. Hasonló véleményen van Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza is, aki szkeptikus abban a kérdésben, hogy a PM által vállalt intézkedések teljes mértékben megvalósulnak-e. Az elemző emlékeztet arra, hogy nemrég a kormány a maradványösszeg 50 milliárd forintos emelését határozta el, ugyanakkor az első fél évben a központi költségvetési intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai túlszaladtak. A javaslattervezet is úgy fogalmaz: a hiánycél akkor érhető el, ha a lépéseket maradéktalanul végrehajtják. Németh szerint ráadásul további kockázati tényezők is vannak: az adóbevételeknél - elsősorban az áfasoron - elmaradás, míg a költségvetési intézmények kiadásainál túlteljesülés következhet be. Az EU három-négy hónap múlva vizsgálja, hogy a hazánk által vállalt lépések realizálódtak-e - tudtuk meg Kőszegi Márktól, a szakminisztérium sajtófőnök-helyettesétől.

Kedvező jelentéssel bír a Brüsszelnek eljuttatott "csomagban", hogy egyrészt a Pénzügyminisztérium szokatlanul őszinte magatartást tanúsít a GDP 1,65 százalékát kitevő egyenlegrontó tételeknél, másrészt az, hogy a bizottság az asztalára került deficitcsökkentési intézkedéssorozatot hitelesnek tartja - értékeli a napvilágra került javaslattervezetet Forián Szabó Gergely. A CA-IB Alapkezelő elemzője azonban továbbra is bizonytalansági tényezőnek tartja, hogy a későbbiekben az EU elfogadja-e a PPP-programokba kiszervezett állami költekezést és a vagyoneladásokból származó tételek folyó bevételként való kezelését.