Mélyponton a maginfláció
Júniusban a várakozásokat meghaladó mértékben emelkedtek az árak: az egy évre visszatekintő drágulás 3,8 százalékos volt. Előzetesen a piac a májusival megegyező 3,6 százalékos inflációra számított. A meglepetést - csakúgy, mint az utóbbi néhány hónapban mindig - a szezonális élelmiszerek megszokottnál jelentősebb drágulása okozta - mondta lapunknak Kovács György, a Budapest Economics makroelemzője, akinek számításai szerint az itt jelentkező ársokk teljes egészében megmagyarázza az előrejelzésektől való eltérést. Szintén az infláció növekedésének irányába hatott az üzemanyagárak emelkedése, ugyanakkor a többi termékkörre hosszabb ideje az alacsony infláció (tartós fogyasztási cikkek és ruházkodási cikkek) vagy a csökkenő inflációs trend (szolgáltatások) a jellemző.
Ezzel magyarázható, hogy miközben az infláció hivatalos mérőszámának tekintett fogyasztói árindex az utóbbi néhány hónapban 3,5-4 százalék között ingadozott, addig a maginflációs mutató történelmi mélységekbe süllyedt. Júniusban is folytatódott a maginfláció csökkenése, a jellegénél fogva az erős szezonális ingadozású termékek (zöldség, gyümölcs) árváltozásaira érzéketlen mutató értéke 1,9 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztói kosár mintegy 60 százaléka (méghozzá a legstabilabb ármozgású termékek) 2 százalék alatti ütemben drágul - hívja fel a figyelmet Kovács, aki szerint ez is azt mutatja, hogy az inflációra alapvetően a lefelé mutató trend jellemző. Ebben több tényező is szerepet játszik. Az iparcikkek piacán a növekvő verseny és az erős forint, a ruházkodásban a távol-keleti olcsó import, a piaci szolgáltatások területén pedig a visszafogott béralakulás fejt ki mérséklő hatást - fejtegeti a szakértő, aki decemberre 3,5 százalékos éves drágulást vár. A szezonális termékek áralakulására jellemző, hogy az emelkedést ugyanilyen gyors visszaesés követi, vagyis az év során az indexből eltűnik ez a sokkhatás - indokolja a piaci konszenzusnál valamivel optimistább előrejelzését Kovács. A prognózisok leginkább a 3,5-4 százalékos tartományban szóródnak, így érthető, hogy a piac az új inflációs adatok mellett is úgy gondolja: júliusban folytatódhat a kamatcsökkentés. Ennek végét egyelőre nehéz megjósolni, hiszen az erős forint és a 4 százalék alatt maradó infláció kevés érvet nyújt a kamatcsökkentés megszakításához.
A jegybank idei 4š1 százalékos inflációs célja már biztosan teljesül, utána viszont kommunikációs kihívás elé néz: az áfakulcs csökkentés ugyanis 2006-ban ideiglenesen 1-2 százalék közötti szintre viszi le az inflációt. A hétfői kamatdöntő monetáristanács-ülés kapcsán kiadott közleményben bizonyára erre is lesz utalás.
