Négyéves csúcson a működőtőke-beáramlás
Négyéves rekord megdöntése, a visegrádi országok közötti első hely visszaszerzése, reinvesztíciós túlsúly - ezzel lehet jellemezni az idei első negyedévben a külföldi működőtőke-beáramlás terén elért magyar eredményt. Az eddigi tényadatok, a határozott trendek, az előkészületben lévő ügyek, valamint a már eldöntött, de még be nem jelentett befektetések alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank által az év egészére prognosztizált 3,5-4 milliárd eurós FDI-beáramlásnak minimum a felső határát súrolja, de inkább meghaladja majd az idei éves eredmény - mondta lapunknak a GKM illetékes helyettes államtitkára. Garamhegyi Ábel azonban óvatos, mert - mint mondja - egy választási évet megelőző esztendő utolsó negyedében a tapasztalatok szerint a befektetők inkább kivárnak döntéseik meghozatalával.
Az első negyedévben a külföldi közvetlen tőkebefektetések összesen 1,091 milliárd euróra rúgtak, ez 430 millióval meghaladja az előző év hasonló időszakában regisztrált értéket. Részvény és egyéb részesedés formájában összesen nettó 318 millió euró érkezett (81 millióval több, mint tavaly ilyenkor), az újrabefektetett jövedelem 563 millió eurót tett ki (plusz 103 millió), az egyéb tőkemozgások révén pedig 210 millió eurót regisztráltak (264 milliós többlet).
Az adatok jelzik, hogy az újrabefektetett jövedelem a motorja a tőkebeáramlásnak, ez pedig azt bizonyítja, hogy a már megtelepedett befektetők megtalálják a számításukat Magyarországon, elégedettek itteni érdekeltségeik eredményeivel, eredményességével, s bíznak a jövőben - sorolta a lehetséges indokokat Garamhegyi. Ez szerinte annak fényében még inkább értékelendő eredmény, hogy többé-kevésbé már felzárkózott a magyar gazdaság, azaz nincs égető szükségük a megtelepedett vállalatoknak nagyobb befektetéseket igénylő technológiai modernizáció végrehajtására. A befektetők jó része tevékenységének kiszélesítésére, bővítésére fordítja újabb befektetéseit - véli a helyettes államtitkár. A tőke relációs eredetében nincsenek nagy meglepetések. A legtöbb új, részvénytőke formájú közvetlen tőke-befektetés Hollandiából (166 millió) Németországból (32 millió) és Japánból (30 millió) érkezett.
Az első negyedév jellemzői közé tartozik annak az egyre érzékelhetőbb tendenciának az erősödése, hogy több kisebb befektetés valósul meg. Erről Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter korábban lapunknak azt mondta: olyan invesztíciókat igyekeznek ideterelni, amelyek magas technikai-technológiai színvonalat képviselnek, nagy hozzáadott értéket termelnek, minőségi, "intelligens" munkahelyeket, kutatás-fejlesztést, innovációs tevékenységet hoznak létre, erősítik Magyarország regionális szolgáltató és logisztikai központ szerepét. E projektek jó részére az is jellemző, hogy ráfordításigénye átlagosan harmada-negyede csupán a feldolgozóipari termelőberuházásokénak.
Az év első negyedében elért eredmény alapján Magyarország vonzotta a visegrádi országok közül a legtöbb FDI-t. Mindent összevetve 1990 óta ötvenmilliárd eurót meghaladó értékű FDI-állomány telepedett meg Magyarországon, amelyből 40,2 milliárdot a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetések, 9,8 milliárdot pedig az egyéb külföldi tőkebefektetések tettek ki. Az egy főre jutó FDI-állomány ezzel változatlanul a legmagasabb a kelet-közép-európai térségben.
