Novembertől módosulnak az összefonódásra vonatkozó szabályok
Élénkülés tapasztalható a hazai cégek fúziós tevékenységében, jóllehet a szakemberek arra számítottak, hogy az uniós csatlakozás után csökken az összefonódások száma. A GVH általában évi 60-70 fúziós ügyet zár le, és az idén már több mint harmincat fejezett be. Azért számítottak ügycsökkenésre, mert az európai uniós árbevételi küszöbérték fölötti fúziók - mint például a Mol gázüzletágának az E.On általi megvásárlása - tavaly május 1. után az Európai Bizottság hatáskörébe kerültek. Ugyanakkor megindult egy koncentrációs folyamat Magyarországon. Sok a hazai összefonódás - tájékoztatta a Világgazdaságot Bodócsi András versenytanácstag. Úgy vélekedett, hogy ennek - összefüggésben a csatlakozással - versenyképességi okai is lehetnek: csak a nagyobb, erősebb cégek képesek helytállni az európai piacon.
Különösen az élelmiszeriparban érzékelhető e kényszer. A versenyhivatal például nemrég az Alföldi Malomipari Rt. és a Dél-magyarországi Gabona Rt., néhány napja pedig a Délhús Rt. és a Pick Rt. fúzióját engedélyezte. Azt is tapasztalják, hogy számottevő az olyan, nem magyarországi cégegyesülés, amelynek forgalma az uniós küszöb alatt marad, és igazán csak hazánk területén befolyásolhatja a piacot. Ezek engedélyezése is a GVH-hoz tartozik. Az Európai Bizottság hatáskörébe került ügyekben a magyar versenyhatóság feladata az adott fúzió hazai hatásainak véleményezése, amelyet a bizottság figyelembe vehet.
Tavasszal lezárult a Népszabadság-Ringier ügy. Emlékezetes, hogy a fúziót a GVH még 2003 őszén megtiltotta. Utóbb, 2004 szeptemberében a bíróság új versenyhatósági eljárást rendelt el. A GVH végül engedélyezte az összeolvadást, s emellett - szemben a korábbi tiltással - az szólt, hogy a Ringier csoport időközben eladta a Magyar Hírlapot. Ennek következtében - hangsúlyozta Bodócsi András -, a fúzió káros versenyhatásai már önmagában is enyhültek, amelyeket bizonyos, a reklámpiacra vonatkozó versenyhatósági feltételek érvényesítésével ellensúlyozni lehet.
A Láng Kiadó és a Nemzeti Tankönyvkiadó egyesülése elsősorban a privatizáció végrehajtása kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Versenyjogi szempontból különösebb aggályai nem voltak a fúziónak, ezért minden további nélkül zöld utat kapott.
Bodócsi András felhívta a figyelmet arra, hogy a közelmúltban módosult versenytörvény értelmében - az uniós szabályozással összhangban - változtak bizonyos fúziós rendelkezések. A jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell engedély, ha egy nagyvállalat egy ötszázmillió forintnál kisebb árbevételű céget szerez meg. Szükséges viszont akkor, ha egy ötszázmillió forintnál kisebb forgalmú cég tízmilliárd forint fölötti árbevételű társaságot vásárol. Novembertől - a törvény hatálybalépésétől - nem szükséges engedélyt kérni a tranzakcióhoz, ha a cégcsoportok közül bármelyik árbevétele nem haladja meg az ötszázmillió forintot.
Változott az a szabály, amely előírja az engedélykérelmet akkor is, ha a vásárlandó cég forgalma ugyan nem éri el az ötszázmillió forintot, de azt - a két éven belüli korábbi vállalatvásárlásokra tekintettel - mégis meghaladja az ügylet. A jövőben már csak azokat a korábbi tranzakciókat kell összevonni, amelyek ugyanazon eladó és vevő között jöttek létre. Évről évre van olyan fúzió, amely ebbe, a cégek feldarabolását megakadályozó szabályba ütközik - mondta a versenytanácstag, hozzátette: az eddigi tízmilliárd forintos együttes árbevételről 15 milliárd forintra nőtt az engedélyezési küszöbérték.
