Újdonságok a közbeszerzésben
Várhatóan több új eljárásfajtát is tartalmaz majd a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet őszszel tárgyal az Országgyűlés. Az uniós előírásoknak megfelelően legkésőbb 2006. január 31-éig át kell ültetni a tavaly e témában megalkotott új közösségi direktívákat, így elkerülhetetlen a csatlakozási folyamat hajrájában, 2003 folyamán elfogadott magyar közbeszerzési törvény átalakítása. A változtatások ugyan hivatalos vélemény szerint nem lesznek mélyrehatók, mégis sok olyan részletkérdés módosulhat, amelyek fontosak a pályázatokon induló cégek számára.
Kerekes Pál, a Tenderker Bt. ügyvezetője lapunknak kifejtette: valószínű, hogy a módosítás nem fogja érinteni a közösségi értékhatárt el nem érő értéktartományok ("rezsimek") eljárási szabályozását, hiszen ez tagállami feladat. A magyar törvény már sok olyan szabályt tartalmaz, amelyekről feltételezhető volt, hogy Brüsszel 2004-ben módosítani fogja, a 2003-as törvény alapjául szolgáló korábbi uniós szabályozásból azonban nem vettünk át mindent: ilyen többek között az építési és szolgáltatási beszerzések megoszthatósága vagy a szociális lakásépítéshez kötődő különleges eljárás. Ezeket a szabályokat az új irányelvek is átvették, így lehetséges, hogy a hazai törvénytervezet is tartalmazni fogja azokat - mondja a közbeszerzési szakember.
Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a módosítás ki fogja zárni a közbeszerzésekből azokat a cégeket, amelyek vezetőit vagy más képviselőit bűnszövetkezetben való részvétel, korrupció, csalás vagy pénzmosás miatt jogerősen elítéltek. Kizáró okok (a büntetettségen túl csődeljárás, adó- és járulékfizetés elmulasztása) ma is léteznek, ám a törvény nem kötelezővé teszi, csak megengedi az ilyen vállalkozások kizárását.
Kerekes Pál szerint a szaktárca remélhetőleg felveszi a módosításba azokat az új eljárási módokat, amelyeket a 2004-es irányelvek lehetőségként fogalmaznak meg. Mint ismeretes, ma a közbeszerzési eljárások nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos formában hirdethetők meg. Új módszerként jöhet szóba a versenypárbeszéd: ennek során a nyilvános hirdetmény útján meghívott ajánlattevők közül választják ki azt a néhány vállalkozást, amelyekkel az ajánlatkérő megtárgyalja a pályázatot. Ez a módszer összetett, nagyméretű projekteknél jöhet szóba; célja, hogy a projekt részleteit a későbbi ajánlattevők "segítsenek" kidolgozni. Amint öszszeállt a pályázati dokumentáció, az első szakaszban részt vevő cégek között tartanak versenytárgyalást. Hasonlóan új elem a 2004-es irányelvekben a keretmegállapodás. Itt a legfeljebb négy évig tartó első szakaszban a hirdetményre folyamatosan jelentkező cégek kiválasztását végzik, ezt követi egy keretszerződés megkötése. Az ebben rögzített ártól a későbbiekben csak lefelé lehet eltérni. A második szakasz lényegében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, amelynek során a legolcsóbb ajánlat nyer azok közül, akikkel keretszerződést kötöttek.
A versenypárbeszéd és a keretmegállapodás mellett még két elektronikus lehetőség kerülhet fel a palettára - véli Kerekes Pál. Az egyik a dinamikus beszerzési rendszer, ahol az ajánlatkérő egy honlapot hoz létre, és erre kerülnek fel az előzetes ajánlatok. A másik az ártól függő projekteknél alkalmazható elektronikus árverés: ennek során a legalacsonyabb árat és a legjobb feltételeket kínáló cég nyer.
