Útfelújítási programot készítenek - 64 milliárd az első két évben
Középtávú Nemzeti útfelújítási programot dolgoznak ki az Úkignál - értesült lapunk. Ezt az indokolja, hogy a mintegy hétezermilliárd értékű nemzeti vagyont képviselő országos közúthálózat jelentős mértékű állapotromlása a közeljövőben sürgős intézkedéseket tesz szükségessé. A készülő NÚP ezeket a tevékenységeket foglalja össze rendszerezett formában, kitérve a hídállományra is.
A kidolgozás alatt levő program első lépésben kizárólag az országos közúthálózatra összpontosít, mivel a helyiek részletes állapotadatai hiányoznak. Az autópályák és autóutak felújítása az Állami Autópálya-kezelő Rt.-hez tartozik. A program készítői szerint megvalósításával elérhető, hogy - a fejlesztési ráfordításokhoz képest - viszonylag szerény anyagi eszközökkel az úthálózat meglehetősen nagy hányadán a korábbiaknál jobb állapotot lehessen teremteni.
A NÚP időszerűségét nemcsak az indokolja, hogy a rendelkezésre álló útügyi anyagi eszközök felhasználásával a reálisan felmerülő igényeknek csupán töredékét lehet kielégíteni, hanem az elmúlt 10-15 év jelentős mértékű alulfinanszírozása is. Összehasonlító árakon 1993-hoz képest mostanra az útfenntartásra fordított költségek nagysága a felére csökkent, de a burkolatfenntartásra is csak alig 60 százaléknyi jutott. Különösen drasztikus a forrásmennyiség csökkenése 2001-től. A hiányok kialakulásához az útalap 1998 végi megszűnése is hozzájárult.
A keréknyomvályúk javítására 1993-tól évente 1,4 és 255 millió forint között változó, hol csökkenő, hol növekvő összeget fordítottak. A felületi bevonások céljára pedig az induló évi kilencmilliárd forintot fokozatosan csökkentve, most például kétmilliárdnál kevesebbet költöttek. Az 1993-2004 közötti állagmegóvó technológiák alkalmazásából kiderül, hogy az első évek kétezer kilométer körüli összes beavatkozási hossza - a 2000-es év kivételével - előbb mintegy felére, az elmúlt két évben pedig 350-400 kilométerre csökkent. Ezzel a beavatkozási ciklus a húsz év körüli értékről 71-83 évre nőtt. Ez jól érzékelteti a kialakult pénzügyi helyzet drámaiságát. Összehasonlításul: a fejlesztési és állagmegóvó tevékenységek 1971- 1986 között 15-20 éves visszatérési időt tettek lehetővé, a mostaninak alig egytized részét kitevő forgalmi terhelés mellett.
A közúthálózat hídjainak helyzete sem jobb, fenntartásukra 2002-2003-ban a 1993-1994. évinek csupán a 25-40 százalékát fordították. Ez pedig a mind nagyobb forgalmi terhelésnek kitett hídállomány állagát, illetve működőképességének megőrizhetőségét kockáztatja.
A 2005-2006-ra előirányzott "sürgős" útfelújítási munkák teljes hossza több mint 4800 kilométer, becsült összköltsége pedig csaknem 64 milliárd forint, ehhez jön még az évi 6,6 milliárdnyi úttartozék-felújítási ráfordítás is. A 77 milliárdos összköltségű rekonstrukcióból erre az évre 35,5 milliárdot, a többit 2006-ra ütemezték a NÚP készítői. Alternatív megoldásként felmerülhet, hogy az első évben kisebb - 31,6 milliárd - legyen a ráfordítás. A hídfelújítások a két év során az elképzelések szerint 1,8, illetve 3,7 milliárddal növelik a költségeket. A 2005-2006. évre tervezett felújítási tevékenységnek köszönhetően az országos közúthálózat mintegy 16 százalékán elérhető a szükséges állapotszint.
