Vita a gazdaság állapotáról
Ma találkozik és várhatóan megbeszélést folytat "az ország helyzetéről" Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A gazdaság állapotáról folytatott kormánypárti-ellenzéki "számháborút" a két oldal kiterjesztette a találkozó időpontjára is: lapzártánkig még nem tudtak megegyezni ebben. A kormányfő azt mondta: délután öt órára várja vitapartnerét, aki viszont erre reagálva az egy órát jelölte meg mint számára alkalmas időpontot. A miniszterelnök vitát szeretett volna, az ellenzék vezére pedig a számháború helyett "munkát, érdemi megbeszélést, együttműködést és összefogást" ajánlott, visszautasítva minden "színpadias és kampányelemet".
Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy "számpárbajra" hívja Orbán Viktort, mert szerinte elődje kétségbe vonta az ország sikereit, elvitatta az ország közös teljesítményét. A következő Orbán-idézetekkel igyekezett alátámasztani az igazát: "Bizalomvesztés ? a nemzetközi gazdaságban a legutolsó helyen jegyeznek bennünket az európai gazdaságok között. Ha a gazdaság olyan ütemben halad, mint ahogy a legutóbbi időszakokban teszi, akkor ? az Európai Unió átlagát 57 esztendő alatt fogjuk elérni."
Mint lapunk megírta: a kabinet kommunikációs offenzívát indított a hazai gazdasági helyzet kedvezőtlen várakozásainak megfordításáért. Ennek jegyében adtak fel fizetett újsághirdetést s hívta ki Kóka János gazdasági miniszter a Fidesz gazdasági szakembereit múlt héten egy vitára. Utóbbi elmaradt, helyette a parlament politikai vitanapot tartott e hét keddjén e témáról.
A mai Gyurcsány-Orbán "számpárbaj" remélhetően más eredménnyel zárul, mint a vitanap. Utóbbi semmiféleképpen sem segítette, sőt még zavarosabbá tette a mostani és a Fidesz-kormány teljesítményét a számok tükrében összehasonlítani szándékozók helyzetét. Ennek oka, hogy a két oldal az adatokat a neki megfelelő időszakban és vetítési alap szerint prezentálta.
Erre jó példa a GDP alakulása. A regnáló kabinet ugyanis a hazai növekedési ütemet a kibővült EU átlagához viszonyítja az 1998-2005 közötti intervallumban, amelyet kisebb ingadozásokkal évente körülbelül két százalékponttal múl felül. Ez annak köszönhető, hogy az EU25 átlagának számításánál az újonnan csatlakozottaknál fejlettebb és ezért lassabban növekvő tagállamok nagyobb súlyt képviselnek. Ezzel szemben a Fidesz anyaga egyrészt közel hasonló időszakra vonatkozóan a régióbeli országokhoz méri a magyar gazdaságét. E szerint a hazai expanzió 1997-2001 között a kelet-közép-európai átlagos ütem felett volt, azóta viszont alatta marad. Erre szintén lehet azt mondani, hogy a balti államok "természetszerűen" érnek el jobb eredményt alacsonyabb fejlettségi szintjük miatt, gazdaságkutatók azonban egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy teljesítményünk elmarad a potenciális növekedéstől.
A munkapiaci jelenségek interpretálásakor még nagyobb szerepet kap a bázisszám és az időszak megválasztása. Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásához készült háttéranyag érzékelteti ugyan a munkanélküliségi ráta emelkedését (a 2002. március-májusi arány 5,6, míg a három évvel későbbi 7,2 százalék), a tájékoztató szerint a két időpontban mért foglalkoztatottsági ráta közül azonban az idei magasabb. Arról azonban nem szól a dokumentum, hogy a foglalkoztatottak aránya 2003. augusztus-október óta ingadozva ugyan, de enyhe csökkenést mutat. A nagyobbik ellenzéki párt a munkanélküliségi rátát pedig attól az időponttól (2003. szeptember-novembertől) kezdve "rajzolja fel", amikortól a tendencia emelkedésről tanúskodik.
A költségvetési hiány terén is mindkét oldal számsorát illetően vannak pró és kontra érvek. A kormányoldal azt emeli ki, hogy 2002-től kezdve folyamatosan, de valamelyest csökkenő mértékben mérséklődik a deficit. A kimutatásban ráadásul - az EU által nemrég engedélyezett - magán-nyugdíjpénztári korrekcióval számított adatokat teszik közzé, amelyek a csökkenést még nagyobbnak tünteti fel, mint enélkül. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az elmúlt három évben rendre "felüllőtték" a célt. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, nagy az esély rá, hogy ez az idén is megismétlődik, ráadásul a 2005-ös egyenleget nagyban javítja az, hogy az autópálya-építést költségvetésen kívülre helyezik. A Fidesz a régiós összehasonlításra koncentrál, amely szerint a magyarnál csak a lengyel államháztartási hiányszám nagyobb. Azt azonban nem említik, hogy 2002-ben főként azért ugrott meg drasztikusan a deficit, mert az új kormány elkönyvelte az MFB-vel, illetve a sztrádaépítéssel kapcsolatos, az előző kabinet ideje alatti tranzakciókat.


