Zűrzavar, vagy reformok várnak Romániára?
Az újabb választás összességében előnyös lesz a piacok szempontjából - véli Martin Blum, a Bank Austria elemzője. Mint ismeretes, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a múlt héten azután jelentette be az előre hozott választások megtartását, hogy az alkotmánybíróság viszszadobta az uniós csatlakozás szempontjából kiemelt fontosságú igazságügyi reformcsomag egyes elemeit. A vitatott passzusok versenyeztetést helyeztek kilátásba a bírói kinevezéseknél, illetve kötelező korhatárt szabtak volna a bírák nyugdíjba vonulására. A döntés elemzők és európai uniós illetékesek szerint is azt mutatja, hogy az ellenzéki szocialisták embereivel megrakott legfelső bírói testület foggal-körömmel akadályozza az igazságszolgáltatás reformját, a Ceausescu-korszakból örökölt kliensi viszonyok felszámolását.
Moritz Kraemer, a Standard & Poor's szakértője szintén úgy véli, hogy az őszi voksolás megszilárdíthatja a Tariceanu-kormány helyzetét, és ily módon a reformfolyamat gyorsulását eredményezheti. A kabinet addig is ügyvezetőként folytathatja az unióval a csatlakozási tárgyalásokat, illetve alkudozhat a Nemzetközi Valutaalappal, és sürgősségi rendeletekkel egy sor fontos ügyben döntést is hozhat. Azt például máris bejelentették, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatási intézkedéscsomagot ilyen módon léptetik életbe. Ezzel együtt kétségtelen, hogy az előttünk álló hónapokban bizonytalanabbá válik a helyzet, és ez az üzleti környezetet is kedvezőtlenül befolyásolja. Ezt tükrözte, hogy az előre hozott választások hírére azonnal gyengülni kezdett a bukaresti értéktőzsde indexe. Ahogy Cristian Parvan, a román üzleti szövetség (AOAR) főtitkára fogalmaz: az új beruházást fontolgató külföldi cégek egy ideig el fogják kerülni Romániát. A bizonytalansági tényezők között említik elemzők az áfa esetleges emelését, vagy a korábban bevezetett egységes, 16 százalékos jövedelemadó 19 százalékra való növelését. Ezekről a kérdésekről a közelmúltban kezdődött meg a vita, ám a kormányzati válság egy időre lehetetlenné teszi megoldásukat.
Románia 2007 elejére kitűzött EU-csatlakozását szintén hátráltathatja az előre hozott parlamenti választás. Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője ugyan sietett közölni: a csatlakozás időpontja nem függ attól, hogy lesznek-e választások vagy sem. Brüsszel azonban - amint Olli Rehn bővítési biztos a napokban ismételten leszögezte - úgy véli, Románia egyetlen napnyi veszteséget sem engedhet meg magának a felkészülésben. A tagság attól függ majd, milyen konkrét lépések történnek az igazságügyi reform és a korrupció ellenes harc terén, illetve más fontos területeken - idézi Scheelét a Transindex. Ily módon lehet, hogy mégis nagy árat kell fizetnie a balkáni országnak a mostani politikai zűrzavarért. A Standard & Poor's ötven százaléknál nagyobb esélyt ad annak, hogy az unió - a csatlakozási szerződésben kikötött lehetőséggel élve - egy évvel, tehát 2008 elejéig elhalasztja az ország felvételét. A csúszás azonban önmagában nem okozná a román állampapírok besorolásának romlását - teszi hozzá a hitelminősítő cég. Ezt a külföldi működőtőke-beruházások csökkenése és a folyó fizetési mérleg tartós és jelentékeny romlása válthatná ki. Másrészről az ősszel felálló új kormány eltökélt reformokkal, a gazdaság átláthatóbbá tételével és óvatos fiskális politika megvalósításával akár azt is elérheti, hogy beruházási kategóriába emelkedjen a román papírok besorolása.
Az ugyanis igen valószínűnek tűnik, hogy az előre hozott választásokból megerősödve kerül majd ki a jelenlegi kormánykoalíció. A Reuters által idézett legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Tariceanu miniszterelnök liberális és demokrata pártokból (PNL, PD) álló centrista koalíciója a voksok több mint felét is megszerezheti, szemben a tavaly novemberben elért 31 százalékkal. Ily módon nem lenne szükség a Konzervatív párt voksaira, és az RMDSZ-szel együtt stabil többséggel kormányozhatna a reformpárti koalíció. A magyar párt kormányzati meghívására Tariceanuék ígéretet tettek.
