A köz- és magánszféra együttműködése ritka
A nyugat-dunántúli önkormányzatok, állami intézmények, civil szervezetek és vállalkozások egy-két kivételtől eltekintve nyitottak az együttműködésre. A szervezetek 98 százaléka úgy véli, a jól működő partnerségek fontos tényezői az új fejlesztések sikeres megvalósításának. A PPP, azaz a köz- és magánszféra partnersége és a határon átnyúló kapcsolatok viszont nem jellemzők a vizsgált területeken - derül ki a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízásából készül kutatásból.
A kérdőívet mintegy 1200 szervezet címére postázták, s ezek közül 187 válaszolt. A reakciókból kiderült: a válaszadók racionálisan gondolkodnak az együttműködés előnyeiről. Elsősorban az erőforrások jobb kihasználását, összeadódását, a racionalizálást és a pályázati források megszerzésének növekvő esélyét hangsúlyozták. A partnerség hátrányainak a legtöbben az önállóság egy részének feladását, az alkalmazkodási kényszert tartják. Az együttműködések kialakításában a legnagyobb nehézséget a szervezeti kultúrák összehangolása jelenti. Az előzetes várakozásokkal ellentétben viszont kevesen jelölték meg a bizalomhiányt mint gátló tényezőt.
A szervezetek a megvalósított projektjeikben legtöbbször az önkormányzatokkal működtek együtt, míg legritkábban a nagyvállalatokkal alakítottak ki partnerségi kapcsolatot. A PPP egyáltalán nem jellemző a vizsgált területeken. A válaszadók harmada vagy egyáltalán nem is hallott a public private partnership fogalmáról, vagy nincs tisztában vele, hogy mit is takar valójában. A határon átnyúló kapcsolatokkal is viszonylag kevés szervezet dicsekedhet. Aki viszont már működött együtt külföldi partnerrel, az többször is megtette ezt, mivel általában jó tapasztalatokat szerzett.
Az Európai Unió, illetve a regionális operatív program támogatásával megvalósuló Hatékony innovatív partnerség - regionális hálózat és kapacitásépítés Nyugat-Dunántúlon elnevezésű program célja, hogy elmélyítse a régiótudatot és javítsa a nyugat-dunántúli intézmények közötti együttműködés hatékonyságát. Az elképzelések szerint a kétéves program keretében partnerségépítő kommunikációs tréningeket és találkozókat, valamint a kutatás javaslataira építő szakmai témájú képzéseket szerveznek majd. Ezek során a három szféra - az állami, a profitorientált és a civil - egymás szakértelmére építve fejlesztheti tudását és a hatékony partnerséghez szükséges készségeket.
A kutatás javaslatai alapján elsősorban a projektfejlesztés, pályázatírás, projektmenedzsment témakörben mutatkozik igény továbbképzésekre, de megjelölték a válaszadók a szervezet- és személyiségfejlesztést, a partnerségépítést, az együttműködési hálózatok kialakítását, a kommunikációt, illetve az általános területfejlesztési ismereteket.
